Máté evangélium zsidó kontextusú magyarázatai nagyrészt online tanításként érhetők el, illetve lesznek elérhetők. A projekt…
Határkő a soproni zsidóság életében
Különös jelentősége van a zsidó vallásban a péntek esti istentiszteletnek, hisz a világteremtés művének befejezésére emlékeztet, de ünnep ez minden embernek, a jövevénynek is, aki kapuid között tartózkodik, de külön ünnepe a zsidóságnak, mert „…köztem és Izrael fiai között örök szövetség jele ez” – emlékeztetnek a Tóra szavai.
A Soproni Zsidó Hitközség életében különösen nagy hangsúlyt kapott az augusztus második péntekén, Radnóti Zoltán rabbi vezetésével tartott istentisztelet. Már maga a helyszín is különleges, a maga nemében egészen egyedi volt, ugyanis a szombat beköszöntét az egyébként múzeumi célokra használt Új utcai Ó-Zsinagógában ünnepelte a közösség, ahol közel ötszáz éve nem volt zsidó istentisztelet.
– Óriási élmény számomra és nyilván mindnyájunk számára, hogy itt lehetünk ebben a csodálatos zsinagógában, ezek között a falak között, ahol évszázadokkal ezelőtt elődeink, óriási igaz és jámbor emberek imádkoztak, mi pedig próbáljuk továbbvinni az ő gyertyájukat, és ennek révén az ő örömeiket bánataikat. Így szombat előtt pedig kérem erre a közösségre a Teremtő áldását, hogy tudjunk tovább lépni, tudjunk tovább építkezni a világban és itt Sopronban egyaránt, úgy legyen – mondotta többek között ünnepi köszöntőjében Radnóti Zoltán rabbi, akit Sándor Péter, a hitközség vezetője hívott meg erre az ünnepi alkalomra.– Határkő a mai nap a mi hitéletünkben, hisz igazoltuk itt Sopronban a túlélést, és egyúttal megteremtettük a továbblépés lehetőségét is, hisz ma már össze tud jönni ebben a városban is tíz zsidó férfi, és így már nemcsak a nagy ünnepeket, hanem a hétköznapok ünnepét, a sabbathot is együtt tudjuk ünnepelni, amiért köszönet jár mindenkinek, aki tett ezért, aki segített bennünket. A továbbiakban természetesen nem itt, hanem a Lackner Kristóf utca 48. szám alatti helységünkben fogunk ünnepelni és összejönni, de a múltból a jelenbe való átlépésnek, a kontinuitásnak ennél szebb helyszíne nem is lehetett volna, mint ez a csodálatos középkori zsinagóga – mondotta az istentisztelet végén Sándor Péter. Kerekes Sándor a kanadai Torontóból érkezett erre a péntek estére Sopronba, és mint elmondta azzal a szándékkal, hogy Észak-amerikai zsidó közösségeket összehozzanak magyar hitközségekkel, így például a sopronival, hogy adott esetben kölcsönösen segíthessék is egymást. – Hihetetlen élmény lenne egy amerikai zsidónak résztvenni egy ilyen estén, különösképpen pedig egy ilyen helyszínen, mint amilyen a mai volt!
Pluzsik Tamás
Az egykoron Zsidó utcának is nevezett Új utcában 16 zsidó ház épült, s egészen 1526-ig, a zsidók elűzetéséig éltek itt. Sopronban, más településekhez hasonlóan a keresztény hatóságok szabták meg, hogy zsinagógát nem lehet az utcafrontra építeni, ezért ezt a zsinagógát is csak a telek hátsó részében építhették meg, az előtte lévő udvari részen ítélkeztek vitás ügyekben, és itt kötöttek üzleteket a keresztényekkel. A főleg kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidó családok, bár komolyabb vagyonra nem tettek szert, a 13. század végére felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló, kora-gótikus zsinagógát. Az épületet 1530-ban a város nyomására az egyes iratokban Wasserpauchként említett Georg Langnak adták el, majd 1551-ben Sebastian Mayr lesz az új tulajdonosa. A zsinagóga fokozatosan pusztulásnak indult, majd lakóházakká alakították át, illetve körbeépítették. Emléke sokáig fennmaradt, még 1792-ben is „zsidó templom” (Judentempel) néven említi Joseph Perathoner lakatosmester végrendelete. A Ó-Zsinagóga jelenleg két késő-középkori épület udvarán álló maradványait 1967-ben tárták fel, és amit lehetett, helyre is állítottak belőle. Látogatóként is érdemes bemenni a zsinagógába, mert különleges élményben lesz részünk. A főbejárat két oldalsó kávája és díszes timpanonja a zsinagóga építési idejéből, 1300-ból származik, a soproni gótika egyik legkorábbi szép darabja, mely eredeti festését, szép vörös színét is megőrizte. A nagyterem egyik különlegességét a boltozata adja, e ritka megoldást gazdag regensburgi kereskedők alkalmazták lakótornyaikban.