skip to Main Content

PÊLE-MÊLE (24.rész) -Önéletírás-

“Fiók-Gyerek”

[A gyermekgyógyász professzor férj az orvosi szobájában]

Férjembõl gyermekorvos lett. „Gyerekszaga” volt, annyira szerette õket és a gyerekek is õt. Egy vizit a többi orvos és nõvér számára szörnyû lehetett, annyit állt egy beteg ágya mellett. A hosszas álldogálásnak volt egy objektív oka. Alapelve ugyanis az volt, hogy „síró gyermeket, légyen az akár csecsemõ, nem vizsgálok!” És addig játszott, dörmögött, simogatta, hintáztatta a gyereket, míg az abba nem hagyta az üvöltést. Kerülhetett az akár fél órába is. El lehetett képzelni a fõorvosi sleppet alkotó orvosokat, ápolónõket; milyen boldogok voltak az álldogálással.

Egy nap felmentem Gáborhoz a főorvosi szobájába. Ült az íróasztalánál és írt. Az íróasztal egyik fiókja ki volt húzva, s benne egy 7-8 hónapos forma csecsemő játszott boldogan Gábor fonendoszkópjával.

–    „Hát ez a gyerek, hogy kerül ide?”

–    „Egész délelőtt úgy üvöltött az ágyában, hogy a nővérek majd megőrültek tőle. S nézd: milyen csöndben van! Látod, milyen könnyű egy akkora gyereket megnyugtatni?”

Tovább olvasom

PÊLE-MÊLE (19. rész) -Önéletírás-

Meghívás Lyonba [lightbox=http://www.barkagyulekezet.hu/e107_images/newspost_images/pm17b.jpg|pm17b.jpg]thumb_pm17b.jpg[/lightbox]Este a lyoni pályaudvarról a minket váró francia kolléga kísért el a gyönyörű szállodába. Ott széttárta a karját mondván, hogy itt mindent fogyaszthatunk a Bio-Mìrieux számlájára. (Azt tudta, hogy a „keletiek” nem kapnak sok nyugati pénzt, de azt nyilván el se tudta képzelni, hogy minket a minisztérium fejenként 7$-ral a zsebünkben küldött el, amit a frankfurti átszállásnál mindjárt el is költöttünk WC-re.) A francia kolléga megígérte, hogy másnap délelőtt értünk jön, és mielőtt Monsieur Mìrieux-ékhez ebédelni megyünk, megmutatja nekünk Lyont.
Tovább olvasom

PÉLE-MÉLE (18. rész) -Önéletírás-

[lightbox=http://www.barkagyulekezet.hu/e107_images/newspost_images/cicaszor.jpg|cicaszor.jpg]thumb_cicaszor.jpg[/lightbox] Az első nyugati út – cicaszőr kaland A francia Bio-Mìrieux oltóanyag termelő cég meghívására 1954-ben Lyonba utaztam egy nagyon kedves, de nagyon fegyelmezett idősebb agglegény kollegámmal. Utunkban megálltunk Velencében, ahol egy régi magyar kolléga lakott, és meghívott minket vacsorára.
Tovább olvasom

PÉLE-MÉLE (17. rész) -Önéletírás-

Az oltóanyag osztályon töltött évek

Szakmai munkámat az Országos Közegészségügyi Intézetben kezdtem 1952-ben, s annak az Oltóanyag Ellenõrzõ Osztályán ill. Fõosztályán összesen 45 évet töltöttem, eleinte, mint tudományos munkatárs, azután osztályvezetõként, majd fõosztály-vezetõként. Az osztály hivatali feladata a vakcinák, (védõoltások) szérumok és diagnosztikumok vizsgálata és engedélyezése. Az osztály feladata az oltási kellemetlenségek ill. szövõdmények – szükség esetén más orvosi szakmákkal együttmûködésben – kivizsgálása is, Szükség esetén az oltóanyag visszavonása a forgalomból. Az Oltóanyag Ellenõrzõ Osztály részt vesz a munkakörébe illeszkedõ esetek kivizsgálásában. Ilyen volt például a már említett tetanusz toxin okozta tragédia vizsgálata.

Tovább olvasom

PÉLE-MÉLE (16. rész) -Önéletírás-

Az önkéntes kísérleti alany, a kötelező katonai szolgálat. [lightbox=http://www.danielcsoport.hu/images/newspost_images/pm16.jpg|pm16.jpg]thumb_pm16.jpg[/lightbox]Ki ne felejtsem részvételemet egy kísérletben, amikor még a Mikrobiológiai Intézetben dolgoztam. Felügyelő tanáromnak az volt az elmélete, hogy a szúnyog nyálmirigye allergizál, ezért fejlődik egyeseken a csípés helyén nagy bőrreakció. Ki is preparálta néhány szúnyog nyálmirigyét – s az így nyert anyagot önként jelentkezőknek akarta beadni. Én voltam az egyetlen jelentkező. Összesen kétszer oltottak be vele, s az eredmény: Nagy láz, fejfájás, elesettség s egy nagy pukli a szúrás helyén.
Tovább olvasom

PÉLE-MÉLE (15. rész) -Önéletírás-

Egyetemi évek, a magyar mikrobiológia történetének nagy tragédiája

Egyetemi éveim kellemesen teltek – jó vizsgázó is voltam. Csak egy szégyenfoltra emlékszem; a kórtani szigorlatra. A tételt persze húzni kellett – s én egy EKG képet kaptam. Alaposan megnéztem – aztán mondtam egy szamárságot.
– „No de kisasszony, hiszen fordítva tartja a papírt, nem látja?” Akkor már láttam: az EKG görbe alatt gépelve ez állt: „Milyen EKG ez?” – s a szöveg fejjel lefelé állt! Csak meg kellett volna a lapot fordítani! Ide illik leendő férjem bakija is: A törvényszéki orvostani szigorlaton az ő kérdése a „házasság definíciója” volt. Jogi nyelven: A házasság egy férfi és nő közötti olyan szerződés mely a szerződő feleket arra kötelezi…. Az én drága vőlegényem: „… mely a szerződő feleket arra kényszeríti…” – óriási tapsorkán a hallgatóság részéről.

Harmadéves koromban leendő férjemmel együtt bekerültünk dolgozni az Egyetemi Mikrobiológiai Intézetbe. Az, hogy oda mehettünk, nagy megtiszteltetés volt, s persze az ottani munka mellett az egyetemi tanulmányokat is folytattuk. Az intézet fő témája a tetanusz elleni aktív oltóanyag kidolgozása volt. Ezen kívül számos más mikrobiológiai témánk is volt – és egy kis kereseti forrásunk: pertussis (szamárköhögés) gyógyítására javasolt emberi szérum eladása a rendelő orvosoknak.

Tovább olvasom
Fel a lap elejére