Sha’ul/Pál a Messiás Menyasszonyának nevezi az Ef. 5-ben az egy új embert. Ez nem jelenti Isten népe identitásának megkülönböztetõ etnikai azonosító jeleinek az eltörlését. És ez nem jelenti azt, hogy a zsidó hívõk ne lennének tagjai népüknek is éppen úgy, ahogy egyek a hívõk testével. Látjátok ez egy paradoxon – ez összetett. Így az ‘új ember’ hasonlít a házassághoz. Amikor két ember egy testté válik, az csak azért lehetséges, mert õk férfi és nõ. Ti csak akkor vagytok ‘egy új ember’ a hívõk testében, ha zsidók és pogányok vagytok. Hogyha ti egykori zsidók és egykori pogányok vagytok, akkor nektek hiányozni fog a közös kapcsolatnak a teljes titka és a közös áldás. Azt akarom nektek mondani, hogy 37 éve boldog házasságban élek. Ma boldogabb vagyok, mint valaha! Én valóban örülök, hogy a feleségem egy nõ! És örülnünk kellene annak, hogy a zsidók zsidók és a pogányok pogányok. A messiási zsidók nem szeretik magukat keresztényként nevezni, jellemezni. Tudjátok miért? Az emberek azt mondják: Nos, megtévesztõk lévén, õk valóban keresztények, de álcázzák magukat, mint …