Skip to content

A zsidó állam álma – és megszületése

Gondolatok a Duna felett (1)

Herzl Tivadar 1860-ban született Budapesten egy elnémetesedett családba, ami akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Ő is jogot tanult, de nem nagyon szerette, a szíve a színház világa felé húzta. Az életének célja az volt, hogy nagy drámaíró legyen. Ám amikor kapcsolatba került a színházi világgal, kiderült, hogy egyáltalán nem ért hozzá. Isten teljesen más módon használja életét hatalmas módon.

Ebben az időben mind a magyar, mind az osztrák területeken élő zsidók a haszkala hívei, így a magyar zsidóság nagy része ebben a reformmozgalomban neológ zsidóvá válik. Eleinte Herzl is azt hitte, hogy a zsidók problémáira az asszimiláció a megoldás.Európában az antiszemitizmus egyre növekszik, abból a filozófiai meggyőződésből, hogy egy embernek félre kell tennie különálló vallási meggyőződését, ha az adott ország, társadalom tagjává akar válni. Mivel a zsidóságban erős a zsidó hagyományokhoz és az egymáshoz való ragaszkodás, ezért elkezdődik ellenük a diszkrimináció.

Tovább olvasom

Avner Boskey: A „behelyettesítési teológia kétélű kardja”

A keresztények nagy része a „behelyettesítési” teológiában hisz – ez igaz az evangéliumi és karizmatikus keresztényekre is. Lehet, hogy meglepően hangzik, de még azok a keresztények is, akik „szeretik Izraelt” és rendíthetetlenül hisznek az Izraelnek adott ígéretek prófétai teljesedésében a jövőben, a valóságban szintén a behelyettesítő teológia gyakorlati megvalósítói.
• Mi is a behelyettesítés teológiája?
• Honnan ered (mik a történelmi gyökerei)?
• Miért ennyire széles körben elterjedt az egyházakban?
• Hogy lehet, hogy még azok is, akik nagyra értékelik a hit zsidó gyökereit végül a gyakorlatban mégis a „behelyettesítés” teológiájának követői lesznek?
• Milyen lépéseket tegyünk, hogy ezt az erődítményt „lerontsuk”?

Jöhet-e valami jó Samáriából?
Cirka i.sz szerint 150-ben egy samáriai Jézus-hívő ember, Jusztinusz volt az egyik első teológus, aki a „behelyettesítés” elméletét hirdette. A samaritánus közösség, amiben Justin nevelkedett, ismert volt mély zsidó ellenességéről. 

Tovább olvasom

Karácsonyi csoda Budapest ostroma idején

1944 karácsonya nem a békés családi ünnepről szólt Magyarországon, és főleg nem Budapesten. Az ország hadszíntérré vált, az egymással harcoló totális diktatúrák olyan pusztítást végeztek, amelyhez fogható addig nem volt a magyar történelemben. De még ilyen időkben is történnek karácsonyi csodák, hiszen ekkor van ezekre a legnagyobb szükség. Néhány részletre talán már nem emlékszem pontosan, mert körülbelül hat éve hallottam először a történetet, majd részletesebben utánanéztem, de ez a lényegen nem változtat.

Budapest, 1944 decembere, pár nappal karácsony és az ostrom kezdete előtt. Az evangélikus egyház Sztehlo Gábor vezetése alatt „árvaházakat” hozott létre, amelyekben több ezer zsidó és egyéb üldözött gyermeket bújtattak. Az egyik ilyen árvaház a budai Bogár utcában működött, körülbelül 30–40 gyermeket bújtattak itt egy mindössze 25 éves önkéntes gondozónő, „Éva néni” felügyelete alatt.

Tovább olvasom

Chanuka – Fények Ünnepe

sael3Hanuka (Chánuká, חנוכה) ünnepe a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25-én kezdődik, és nyolc napig tart.

Ezen az ünnepen mi, kései utódok annak a győzelemnek állítunk emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az akkori zsidó államot, Judeát elfoglaló szíriai megszállók felett.

Az idegen hatalom és helyi támogatóik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc a polgári időszámítás előtt 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt a zsidó állam – amelyet akkor Judeának hívtak – katonai és vallási szuverenitása. A “chánuká” azt jelenti: “felavatás” és arra utal, hogy őseink újra Isten oltalmába ajánlhatták a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

Tovább olvasom
Back To Top