Modern Antisemitism in the Visegrád Countries, edited by Ildikó Barna and Anikó Félix.The book was published and launched on 11 July 2017 by Tom Lantos Institute.
Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban címmel angol nyelvű riportkötet jelent meg 2017. július 11-én Barna Ildikó és Félix Anikó szerkesztésében, a Tom Lantos Intézet gondozásában.
Download in PDF (in English)
Jeruzsálem újraegyesítésének 50. évfordulóján érkeztünk ismét Izrael földjére. A személyes találkozások mellett utazásunknak még 2 jelentős célja volt. Az izraeli Chanel 10-es TV adó által adásba került Szerelemből Auschwitzba c. filmünk héber és angol feliratos dvd-it vittük ajándékba ismerőseinknek és Intézményeknek, illetve részt vettünk a Jerusalem Encounter 2017 Konferencián.
Közös jegyek a Tóra adáskor és az Újszövetség Pünkösdjén
I. A nép egybegyüjtése, körülhatárolása:
II. Móz. 19,12. „Te pedig vedd körül a népet határsorompóval, megmondván nékik: õrizkedjetek fölmenni a hegyre, vagy annak csak szélét érinteni, mert aki megérinti a hegyet, halállal vész.”
ApCsel. 2,1 együtt voltak az atyafiak, az új nemzetség zsengéje „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.”
Nem olvasni arról, hogy az apostolok, tanítványok ebben az idõben mindnyájan együtt voltak. Az ünnepre való összegyûjtésük Isten akarata, és kegyelme volt. Tágabb értelemben az Újszövetség Pünkösdjén a Jeruzsálembe felzarándokolt zsidóság is össze lett gyûjtve, hogy a nemzetekbõl, az akkori világ minden tájáról érkezve valamelyest már a népeket is képviselje, akikre innentõl Isten Szelleme ugyanúgy kiáradt. A Messiáshoz Pünkösd napján megtért lelkek aztán egy-egy messiási gyümölcsként eleveníthették meg az országaikban a környezetüket.
Az ünnepen zsinagógákban fõként a 10 parancsolatról, és a Sion hegyén kötött szövetségrõl emlékeznek meg ma is az errõl szóló Tóra-szakaszok felolvasásával az ünnep elsõ napján.
A központi szakaszok mellett az Ezékiel 1-2 fejezeteit, Habakuk 3. fejezetét, és Rúth könyvét is ekkor olvassák.
A hagyomány szerint a Sínai hegy virágba borult a nagy esemény tiszteletére a Tóra adását megelõzõen. Ezért mai is zöld növényekkel, néhol gyümölcsökkel díszítik fel a zsinagógákat.
Mit jelent a Sávuot a Messiási mozgalom számára?
Az aratás ünnepe
Ha pusztán az eseményeket nézzük Sávuot ünnepén, akkor nem történt más, nem volt más ünnepelni való, mint az, hogy a már megkezdett aratás kiteljesedik.
Az április tájékán elkezdett árpaaratás után a termények beérésével nemcsak az árpát, hanem a búzát, a gyümölcsöket is elkezdték aratni, szüretelni Izraelben. A vetés, a fák gyümölcsei az izraeli éghajlaton teljesen beértek ekkorra, május tájékára. Innentõl fogva teltek a csûrök, az aratók kinn voltak a mezõkön, az egész ország képét, az emberek hétköznapjait az aratás, a szüret, a termés betakarítása határozta meg. Munkában állt Isten népe.
(A fentiek szerint az elsõ hónapból 16 nap, a másodikból 30 telt el, és a harmadik napon kapták meg a törvényt, ami összesen 16+30+3 = 49 nap, amely hét hetet jelent.)
Kohn Lipót rabbi (1862-1937) magyarul megjelent önéletrajza kapható az Evangéliumi Kiadónál, webshopjában, és a Sorsfordító Keresztény Könyvesboltban. forrás: http://www.izrael-immanuel.net