Netanya – in memoriam Garai András
Izraelben 2014.03.04-én került sor a Szerelemből Auschwitzba című film vetítésére Netanyán a Margoa Hotel különtermében.
Cfat-i Múzeum tiszteletpéldányt kapott
2014 márciusában sikerült eljutnunk a Cfat-i Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumába is, ahol találkozhattunk Joszef és Hava Lustiggal, a Múzeum alapítóival. Utunk célja az volt, hogy a film tiszteletpéldányával fejezzük ki köszönetünket a Múzeum segítségéért, amellyel támogatták a film létrejöttét. Kiváltság volt a számunkra, hogy Ron Lustig, aki jelenleg az intézmény ügyvezetője, egy különleges tárlatvezetés keretében kalauzolt végig minket a Múzeum még ki nem állított kincsei között.
„Készítsétek az Úr útját! – II”
Előadó: Dr. Peter Hocken Téma: A zsidó nép és az egyház egysége (Mit cselekszik Isten Lelke napjainkban?) Időpont: 2014. február. 15. szombat, 17:00-20:00 Helyszín: Sophianum, Budapest VIII. ker. Mikszáth tér 1.
Zsidók a magyar sportban – Az athéni olimpiától Auschwitzig
A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr sport pedig profivá vált. Megjelentek az első sztárklubok és a nemzeti hősnek számító versenysportolók. Sokan közülük zsidók voltak.
Aranyemberek
Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak el. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. Zsidó volt első olimpiai bajnokunk is. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd mindjárt két úszószámot is megnyert Magyarországnak. Hajós sokoldalú sporttehetségére jellemző, hogy később válogatott labdarúgó, majd pedig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya lett. Építészként is jelentőset alkotott: nevéhez fűződik például a margitszigeti Sportuszoda, vagy a debreceni Aranybika szálló.
A rabbi, az Isten és a császár
Jajveszékel a szegény öreg zsidó a rabbi előtt:
– Elviszik az én egyetlen támaszomat, a fiamat katonának!
– Nyugodj meg, és menj szépen haza! – vigasztalja a rabbi -, majd én beszélek az Istennel, hogy parancsolja meg a császárnak: ne vigye el a szegény öreg zsidó egyetlen támaszát katonának!
Ferenc pápa kész elővenni a titkos iratokat, amelyekből kiderülhet XII. Pius felelőssége
Mielőtt döntene arról, hogy szentté nyilvánítja XII. Pius pápát, megvizsgálja az egykori egyházfő II. Világháború alatti tevékenységről szóló titkos iratokat Ferenc pápa – írta a Sunday Times. A lap Ferenc pápa közeli barátjára, Abraham Skorka argentin főrabbira hivatkozik.
XII. Pius a katolikus egyház feje volt 1939 és az 1958-as halála között. Korábban ő volt a felelőse azoknak a szerződéseknek, amelyeket különböző országokkal kötött a Vatikán – köztük a náci Németországgal kötött Reichskonkordatot is ő hozta össze. Ezt a Hitlerrel kötött szerződést máig hevesen vitatják, mint ahogy azt is, hogy miért nem emelt szót a zsidók kiirtásával szemben a világháború alatt. XII. Pius a szentté avatáshoz szükséges négy állomásból kettőn már átesett.