2023. szeptember 15-én kezdi ünnepelni a zsidóság, hogy az Örökkévaló 5784 éve az első pénteki…
Zsidó keresztények asszimilációja
Dr. Dan Juster tanulmánya
A messiási zsidó mozgalom kezdetei:
A korai 1970-es években jelentős számú zsidó kötelezte el magát Yeshua-nak és jutott arra a meggyőződésre, hogy inkább messiási zsidónak nevezzék önmagukat, mint keresztényeknek. Néhány ok szolgált erre. Egy volt ezek közül az intézményesült kereszténység történelme és annak hatása a zsidó népre. A kereszténység zsidó szemszögből egy fél-pogány, elnyomó és antiszemita mozgalom volt. Mi egy olyan módon akartuk bemutatni magunkat, amely által a zsidó nép a kereszténységről korábban kialakított felfogások okozta akadályok nélkül, másképpen tekint majd Yeshua-ra. Ráadásul mi valóságosan ki akartuk hangsúlyozni azt az igazságot, amely szerint azok a zsidók, akik hitre jutnak Yeshua-ban, még mindig rendelkeznek azzal az elhívással, hogy azonosuljanak és éljenek a zsidó nép részeként. A Rómaiakhoz írt levél 11,29 szerint a zsidó nép részese, egy az Örökkévalótól származó visszavonhatatlan kiválasztásnak és elhívásnak. A Rómaiakhoz írt levél 11,1-5 Izrael megmenekült maradékával azonosítja a Yeshua-ban hívő zsidókat.
Azt mondom tehát, elvetette az Örökkévaló az ő népét? Természetesen nem!… Sőt ebben a jelen korban is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint. Azt akartuk népünkkel megláttatni, hogy Yeshua elfogadása nem jelenti zsidó örökségünk elárulását vagy elhagyását. Amennyiben nem élünk saját népünk részeként, akkor nem a megmenekült maradékként mutatjuk be magunkat, amely megszenteli az egészet.(Rómaiakhoz írt levél 11,16). Messiási zsidó gyülekezetek alapítása központi helyet foglalt el ebben a látásban. Mi, a Yeshua-ban hívő és zsidó önazonossággal rendelkező és ennek megfelelő életet élő zsidókra olyan kulcsként tekintünk, akik bevezetik az utolsó időket és katalizátor szerepet játszanak az egész Izrael megmenekülésében. Néhányan közülünk megértették, hogy ezzel párhuzamosan mennyire fontos volt megélni azt az igazságot, amely szerint mi egyek vagyunk a hívők egész testével. Ez valamiképpen ellentmondásos, mivel mi vagyunk az egyetlen olyan mozgalom, amely vallja a Messiás testével való tökéletes egységet, és nem használja a „keresztény” szót az önmeghatározásához.
Az elmúlt 35 év történelme nagy nyereség volt a messiási zsidó mozgalom számára; száznál több gyülekezet alakult az Amerikai Egyesült Államokban, száznál több Európában, Oroszországban és Ukrajnában és hozzávetőleg száz Izraelben, beleértve a szétszórtan elhelyezkedő dél-amerikai, afrikai és ausztráliai gyülekezeteket is. Ezek mind, pusztán egy maréknyi gyülekezetből fejlődtek ki 1975 előtt.
A jelen helyzet:
Most 2010-et írunk és a Yeshua-ban hívő zsidók nagy többségét még mindig keresztény gyülekezetekben találjuk, ahol saját magukat keresztényként (nem messiáshívő zsidóként ford.megj.) azonosítják. Sőt, a nagy többség nem él zsidó életet és gyakran erősen ellenáll a messiási zsidó elhívásnak. ők és a gyermekeik teljesen beleolvadnak a nemzetek világába és nem erősítik Izrael megmenekült maradékát, hanem ehelyett csökkentik számban a zsidó népet. Valószínű, hogy a későbbi nemzedékek semmilyen módon sem fogják magukat zsidóként azonosítani.Egy alkalommal beszéltem egy zsidó misszióvezetővel, aki zsidó Yeshua-hívők számára ajánlott gyülekezeti tagságot. Tökéletesen vak volt a végbemenő Izrael/zsidóság eltűnésével szemben. Az asszimiláció nem jelentett problémát számára. Megemlítettem neki, hogy ha nem lett volna asszimiláció, több millió zsidó élne itt most. A háború és a pogromok önmagukban – ahol sokakat megöltek – nem magyarázzák a demográfiai statisztikákat. Mi csak egy alacsony hányada vagyunk annak a 13 millió zsidónak, amelyet a széles körben ismert statisztikák közölnek. Messiáshívő zsidók, akik közé beleszámítanak a zsidó apák gyermekei, több millióval megemelik ezt a számot, de ez még mindig alacsony szám a világ népesedési adatai között.
Kívánjuk-e elveszíteni a több ezerre tehető, (keresztény ford.megj.) gyülekezetekben lévő asszimilálódó zsidót? (Természetesen vannak kivételek, és van néhány példa olyan zsidóra is gyülekezetekben, akik elkötelezettek a zsidó életmód felé.) Létezik-e számukra olyan misszió, valami, amely képes tenni mind az ő mind pedig gyermekeik helyreállítása érdekében, hogy népünk részei legyenek?Néhányan megijedtek a zsidó elhívás üzenetétől
A messiási zsidók által hirdetett, zsidó elhívással kapcsolatos üzenet félelmet kelt a zsidó keresztények körében, akik olyan üzenetként értékelik, amely elutasítja megtapasztalásaikat és elkötelezettségüket a keresztény gyülekezetek felé. A pásztorok is félnek; azt gondolják, hogy ha a zsidó gyülekezeti tagok elfogadják ezt az üzenetet, elveszítik őket. Sok zsidó kereszténynek ezek közül pozitívak a gyülekezeti tapasztalatai. ők élvezik és elfogadják a keresztény örökséget, amelyből sok méltó az elfogadásra! Sőt, sokat közülük keresztény barátok fantasztikus bizonyságtételén keresztül nyert meg Yeshua. Ha ezek a keresztények az életvitelükben megjelenítik Yeshua valóságát, akkor természetes, hogy ezek a zsidók követni fogják őket a gyülekezeteikbe.
Egy pár messiáshívő zsidót oly’ nagyon bánt ez a folyamat, hogy arra akarják rávenni a keresztényeket, ne nyerjenek meg zsidókat Yeshua-nak. ők azt mondják, ezt csak messiáshívő zsidónak kellene csinálni, hogy az új hívők bent maradjanak a zsidó világban. Ez bibliailag nem védelmezhető álláspont. A keresztényeknek a Rómaiakhoz írt levél 11. fejezete szerint féltékennyé kell tennie a zsidó népet.A válasz: Egy hatalmas változás a Gyülekezet/Egyház vezetésben
Meg vagyok róla győződve, hogy a választ a gyülekezetek pásztori vezetésének változása jelenti. A gyülekezeti vezetőknek magukévá kell tenni egy olyan alaptanítást, amely azt feltételezi, hogy gyülekezeteikben a zsidók zsidóként azonosítják magukat és így is élnek. Ezt vetítette előre R. Kendall Soulen az „Izrael Istene és a keresztény teológia” című könyvében. Ebben a monumentális tanulmányban Soulen egyetértőleg idézi az ortodox zsidó teológus Michael Wyschogrod szavait, aki azt bizonyítja be, hogy nem fogunk az antiszemitizmusból való teljes megtérést látni, hacsak a gyülekezetek pásztorai nem tanítják majd azt az alámerített zsidó hívőknek, hogy ők egy Tóra-alapú zsidó életre vannak elhíva. (Hozzátenném, hogy nyilvánvalóan újtestamentumi megközelítésben). A gyülekezeti vezetők tanítása nélkül a zsidó elhívás valódiságát a zsidó keresztények nem fogják komolyan venni a gyülekezetben (egyházban ford.megj.).
Legutóbb, kapcsolatban voltam négy zsidó pásztorral, akik nagy keresztény gyülekezetekben szolgáltak, és arra a meggyőződésre jutottak, hogy mindez igaz. ők elfogadták saját zsidó identitásukat és most igyekeznek rávenni zsidó keresztény tagjaikat, hogy csatlakozzanak hozzájuk abban, hogy kialakítsák a zsidó önazonosság, zsidó életmód és ünnepek számára a megfelelő helyet, mialatt ugyanakkor elismeri a tagok többsége által elfogadott keresztény kultúrát is. Sőt, az egyikük alapított egy messiáshívő zsidó gyülekezetet, amelyet csatlakoztatott saját közösségéhez. Az én szerepem másodlagos volt ebben, de elsődlegesen dicséret illeti meg Coach Bill McCartney-t és Raleigh Washingtont a Promise Keepers és a Road to Jerusalem részéről. Raleigh afro-amerikai keresztény vezetőként különösen hatékony volt. Elsőként rámutat afro-amerikai identitására és hogy számára ez fontos. Majd megjegyzi, hogy a zsidó identitás fontosabb ennél, mert az Írásból származik a küldetése világtörténelmi célokkal.Túl korai lenne ezt megítélni, de mi történne, ha ez trenddé válna? Álmodozzunk róla! Mi van akkor, ha ennek az irányultságnak az lenne az eredménye, hogy mind több, gyülekezetekbe járó zsidó, akik messiási zsidóként azonosítják önmagukat, egyesülnének messiáshívő zsidó közösségi csoportokban amelyek csatlakoznának a gyülekezetekhez, ugyanakkor a messiási zsinagógákhoz is? Láthatnánk még a gyermekeiket is, amint visszatérnek zsidó elhívásukhoz, és néhányan allijáznának (izraeli lakosokká válnának)? Még képeztetnék is magukat néhányan, hogy messiáshívő zsidó gyülekezeteket vezethessenek? Egy ilyen változás megerősíthetné az egész mozgalmat. Én vagyok az egyik olyan személy, aki nem hajlandó magára hagyni a gyülekezetekben asszimilálódó zsidó keresztényeket és látni őket, ahogyan elvesznek a zsidó nép számára. Sok az érett keresztény. Nem vagyok hajlandó feladni a reményt, hogy lehetséges a változás a gyülekezetek vezetőinek felfogásában.
Ilyen törekvés például a „Toward Jerusalem Council II” („A második Jeruzsálemi Tanács felé). Azért teszünk erőfeszítéseket, hogy lássuk, amint a gyülekezetek hivatalosan szövetségre lépnek a messiási zsidó mozgalommal és a „Road to Jerusalem”-mel, amelynek hasonlóak a céljai(Coach McCartney és Raleigh Washington vezetésével), hogy a „mega”-változást elősegítő eszközökké válhassanak. Mindenesetre, nagy változásra van szükség. Ha így történik, és néhány ezek közül elérné Izraelt, sokkal közelebb lennénk ahhoz a 144,000-hez Izrael földjén, amelyet a Jelenések könyvének 7. fejezete ír le. Nagy előrelépés lenne az „egész Izrael megmenekül” és az „Élet a halálból” felé. Rómaiakhoz írt levél 11,15-, 25-28.Eredeti kiadó:Tikkun Ministries International
Dr. Daniel Juster a “Tikkun Ministries International” igazgatója.
A fordítás és a közreadás a szerző szíves hozzájárulásával történt.