Elhunyt 94 éves korában Lusztig Éva (Chava), a magyar nyelvterületről származó zsidóság cfáti emlékmúzeumának, a…
Jamie Cowen: A zsidó nép történelme
Jamie Cowen New Yorkban született reformzsidó családban. Jézussal, mint Megváltójával középiskolai évei végén találkozott, majd személyes küzdelmek árán lett messiás-hívő zsidóvá. Jogi tanulmányai befejezése után az Egyesült Államok szenátusának jogi tanácsadójaként dolgozott. 1990-ben, messiási zsidó tanulmányai befejeztével a Richmond városában működő Tikvat Israel gyülekezet rabbija lett. Ez volt az első olyan messiási zsidó közösség, amely egy eredeti zsinagóga falai között működhetett az Egyesült Államokban. 2002 óta a Messiási Zsidó Gyülekezetek Uniója (UMJC) elnevezésű gyülekezeti hálózat vezetője.
Részlet a könyvből: “Egy dolog kiviláglik a zsidóság történelméből: az, hogy Isten mindig tesz valamit népe megmentéséért. Sokszor ezt a legnagyobb csendben teszi. Mindig olyan valakit keres, aki hajlandó cselekedni. És általában onnan jön a segítség, ahonnan a legkevésbé várjuk. Ebben az esetben ez a valaki egy olasz volt, aki azzal a céllal érkezett Spanyolországba, hogy Ázsia felé egyszerűbb utat találjon. Az illető neve Christopher Columbus. Egy olyan olasz városból származott, ahol nagy zsidó közösség élt korábban. Naplót vezetett, melyből kiderül, hogy nem Krisztus születését veszi a naptár alapjául, hanem a Templom lerombolásának napját. Jó kapcsolatban volt a mohamedánokkal és a zsidókkal, de különösen a conversókkal. Nagyon sok converso segítette anyagilag az útjait. Nem lehetetlen, hogy maga Columbus is converso volt. A mostani útjára 1492. áv hónap 9-én, a Templom lerombolásának napján akart elindulni, amikor meghallotta a száműzetés rendeletét. Elhalasztotta az indulást, hogy útjára magával vihessen száműzött zsidókat is.
1492 szeptemberében egy különös dologról számol be naplójában. Amikor Afrika partjai felől hajózik az Új világ felé, furcsa hangot hall az egyik hajó felől: egy kohenita ének, a Kol Nidré dallama száll a magasba. Valamikor október tájékán, 1492-ben, Columbus hajóinak fedélzetén egy krónikaíró kitekintett a tengerre és észrevette, hogy valami lebeg a vízen. Lement, kiszedte a tengerből. Egy pálmaág volt. Elkezdett gondolkodni, hogy milyen nap is van. Ez volt a Hozsana Rabba, a szukkot utolsó napja, mikor a pálmalevelet szokás lengetni. Ha nem lett volna Amerika, talán az egész zsidóság elpusztul Európában, és végül a holokauszt alatt. Isten 450 évvel az európai holokauszt előtt Columbust használta arra, hogy olyan menedékhelyet készítsen a zsidó nép számára, mely évszázadokra biztonságot nyújt. S ez a férfi még azt sem tudta, hogy hova megy, Isten mégis használta őt, mert hajlandó volt cselekedni.”
A szerk. megjegyzése: a Kol Nidré a Jom Kippurt, az engesztelés napját vezeti be.