Még egy utolsó történet Nellikéről

Nellike az első Messiáshívő fesztiválon a körcsarnokban fájó gerinccel.

– Nem tudok a helyemen maradni! – mondta, és a következő pillanatban már önfeledten ropta a körtáncot. Az óriás vetítő vásznán is látni lehetett nem éppen apró termetét, boldog mosolyát, és hogy rögtön felvette a tánc ritmusát.

Álmomban egyszer láttam Nellikét fodros-bodros hófehér ruhában, fiatalon, arcán a győztesek mosolyával.

[Beküldte: Lonni mama ]