Hétfőre virradó éjfél után hat rakétát lőttek ki a Gázai övezetből: négyet Askelon irányába, kettőt dél felé. Az askeloni tengerpart felé tartó rakéták közül kettőt a Vaskupola rendszer megsemmisített. Személyi és anyagi kár nem keletkezett. A Légierő még az éjjeli…
Meir Dagan, a Moszad izraeli hírszerző ügynökség volt vezetője a konferencián sürgette, hogy Izrael mielőbb tárgyaljon a palesztinokkal a békefolyamat folytatásáról. Dagan kijelentette, Izraelnek kezdeményeznie kellene a tárgyalásokat, és alaposan tanulmányoznia kellene az arab békeindítványt, mert különben a nemzetközi közösség fog dönteni a válság megoldásáról. „Drámai változások zajlanak a térségben, és nagyon nehéz meghatározni, hogy mi lesz az eredményük”- mondta Dagan. A Moszad volt főnöke szerint Izraelnek jelenleg ritkán adódó lehetősége van különböző szövetségek kötésére.
OSEH SHALOM egy kiváló feldolgozásban ! Aki békét teremt a magasságban, Ő teremtsen békét mindenki szívében Izrael Messiása által!
Díszvetítéssel ünneplik Elek Judit Tutajosok című filmjének 25. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden este, a film előtt a rendező dedikálja a 84. Ünnepi Könyvhétre a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent, Tutajosok című könyvét.
A film az 1882-ben a tiszaeszlári zsidókat rituális gyilkosság elkövetésével vádoló per igaz történetét mutatja be. Elek Judit szerint a Tutajosok révén „végre (…) filmen is igazságot szolgáltathatunk az ártatlanul meghurcoltaknak”. A perben a zsidók védelmét ellátó Eötvös Károly visszaemlékezéseinek ezt a címet adta: „A Nagy Per – mely ezer éve folyik és még sincs vége.”Az Uránia a díszbemutató után műsorra is tűzi az alkotást.
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidóellenes törvény, amellyel kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása.
A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó polgári és politikai emancipációja az 1867-es kiegyezés után emelkedett törvényerőre. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1867 decemberében beterjesztett emancipációs törvény (az 1867. évi XVIII. törvénycikk) kimondta: “az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosultak”. Az állam a zsidó vallást bevett felekezetnek, a zsidókat pedig izraelita vallású magyar állampolgároknak ismerte el.