Az I.e. 3. és az I.sz. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr.u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre. 1947 és 1956 között összesen 900 tekercset tártak fel. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A digitalizálási projekt 2008-ban indult az Izraeli Régészeti Hivatal (Israel Antiquities Authority, IAA) és a Google izraeli kutatási-fejlesztési központja közötti együttműködésben, amelynek során a töredékekről nagyfelbontású, 1200 megapixeles felvételek készültek. Ennek köszönhetően életre keltették az évszázadok során elhalványult írásjeleket. Az eredeti szövegek mellett a fordítás is elérhető lesz. „A holt-tengeri tekercsek projekt, amely előmozdíthatja a 20. század egyik legfontosabb régészeti felfedezésével kapcsolatos kutatásokat, egyben segít megőrizni a világörökség részét jelentő páratlan dokumentumokat” – mondta Josszi Matiasz professzor, az izraeli Google-központ ügyvezető igazgatója. Digitalizálták a legismertebb dokumentumot, az Ézsaiás-tekercset (1QIsa), amelyet 1947-ben az első barlangban fedeztek fel. A 73,4 centiméter hosszú dokumentum a legjobb állapotban fennmaradt töredék. Az 54 kolumnába rendezett, Kr.e. 125-ből származó szöveg 66 fejezetet tartalmaz Ézsaiás könyvének héber változatából.
Magyarország érdekelt a "két állam"-megoldásban: egy önálló, életképes, területileg összefüggő palesztin állam megalakulásában, amely egy biztonságban élő Izrael mellett békében létezik. Ennek eléréséhez az egyetlen járható út az igazságos és tartós, a két fél közvetlen tárgyalásain kidolgozott rendezés - közölte…
Határozatban szólította fel az Európai Parlament az uniós tagállamokat arra, hogy az ENSZ-ben egységesen nyilatkozzanak és szavazzanak a palesztin államiság kérdésében. A képviselők által elfogadott állásfoglalás szerint Palesztinát az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie. Az izraeli-palesztin tárgyalások folytatását kéri az Európai Parlament, amely kézfelemeléssel, nagy többséggel fogadta el a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. A képviselők szerint az EU-nak támogatnia kell a palesztin elnök kérvényét, amelyben a palesztin államiság elismerését kérte az ENSZ-től. Az EP a dokumentumban kifejti, hogy az úgynevezett kétállamos megoldás híve, azaz elképzelései szerint Izrael mellett létre kell jönnie az önálló, palesztin államnak is. A képviselők által megfogalmazott szöveg szerint az új államot az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie, csak úgy, mint Izraelnek.Az egyéb területi követeléseket (pl. a demográfiai változásokat figyelembe vevő módosításokat, vagy a Jeruzsálemen belüli változtatásokat) mindkét fél beleegyezésével lehet csak elfogadni – olvasható a szövegben. Az Európai Parlament a határozatban felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az úgynevezett telepépítéseket a palesztin területeken. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő ezzel kapcsolatban a héten emlékeztetett arra, hogy Izrael 1100 lakás építésébe fogott Kelet-Jeruzsálemben, amely nem járul hozzá a két fél közötti békés megoldáshoz. Emellett azt is kéri, hogy a Hamász ne lőjön ki több rakétát a Gáza-övezetből.
„Az egyház szorosan kötődik a zsidó emberekhez” – mondta a pápa a Reichstag (a német parlament) épületében tartott találkozón. Arra szólította a keresztény híveket, hogy próbálják „tudatosítani magukban a judaizmushoz való belső kötődésüket”, mivel a keresztények számára „nem létezhet szakadás az üdvösség történetében. Az üdvösség a zsidóktól ered.”
„Jézus konfliktusát a judaizmussal nem szabad felszínesen, az Ószövetséggel való szakításként értelmezni” – magyarázta. A Hegyi beszéd nem érvényteleníti Mózes törvényeit, hanem „feltárja azok rejtett lehetőségeit, és teret enged radikálisabb követeléseknek. Az emberi cselekedetek legmélyebb eredője, a szív felé irányít bennünket, ahol eldől, hogy mi tiszta és mi nem, ahol a hit, a remény és a szeretet növekszik.”
A zsidó-keresztény párbeszédnek napjaink „egyre szekularizáltabb társadalmaiban erősítenie kellene Istenbe vetett közös hitünket – tette hozzá. – E hit nélkül a társadalom elveszti emberiességét.”
Remélhetőleg a beköszöntő Újév meghozza a békéért kifejtett erőfeszítéseink gyümölcsét, a nagyobb biztonságot és a gazdasági fejlődést, és folytathatjuk azon törekvéseinket, amelyek a zsidó nép jövőjének védelmére irányulnak, valamint tovább erősíthetjük az Izrael és a diaszpórában élő zsidó testvéreink közti kapcsolatokat. Az elmúlt évben drámai változások söpörtek végig térségünkben, örökre megváltoztatva a Közel-Kelet arculatát. Egy olyan ifjú nemzedék indította el küzdelmét, amely bátran harcolt önmaga felszabadításáért, hogy leverje az elnyomó rezsimek bilincseit, és életét is kockáztatva elszántan követelje alapvető jogait a szabadságért, demokráciáért, méltóságért és munkáért. Mielőtt a por leülepedik, nehéz előre megjósolni, mire számíthatunk, de a kockázatok mellett is az elkövetkező év hatalmas lehetőségeket és alkalmakat kínál. Bátorságra van szükségünk, hogy felmérjük és megértsük a lehetőségeket, amelyek a jobb jövőt biztosítják. A térség demokrácia és a szabadság felé irányuló tendenciája Izraelnek is javára válik, és nagy érdeklődéssel figyeljük majd e folyamatot.