Fekete György: Gyógyító találkozás

Magyarország majd hetedik évtizede halogatja. Minél későbbre toljuk, annál tovább és ártóbban örökítjük az antiszemita mérget a mindenkori új nemzedékbe.

Németország nem próbál kitérni az önszembenézés elől. Ellenkezőleg. Háborús bűnöket elkövetett németek gyerekei már korábban számon kérték a náci múltat – szüleiken. Most pedig az unokák/dédunokák (már nem gyerekek ők sem!) rajzottak ki Európa minden irányába, így hozzánk is, hogy a még köztünk levő holokauszt-túlélőktől a nagyszülők tettei miatt bocsánatot kérjenek. Így jutottak el a budapesti Radnóti Miklós gimnáziumba (március elején, az Európai Unió által támogatott Aktív Európai Emlékezet program keretében), ahol idős zsidó asszonyoktól kértek bocsánatot. Holott nem ők a bűnösök, hanem atyáik-anyáik. Ám vállalták a felelősséget, ami abban áll, hogy elődeik bűneitől – helyettük történő bűnvallással – megtisztuljanak. A zsidó öregek meg könnyek között magukhoz ölelték őket…Biztos vagyok benne, ha az akkori magyar deportálók, vagyis a kétszázezer csendőr, rendőr, hivatalnok, vasutas, orvos, bába, tanító, tanár unokái-dédunokái elkezdik ugyanezt megtenni, történelmileg rövid időn belül Magyarországon is kiépül az emberek nagy többségében, hogy ki-ki maga – külső presszió nélkül – érezze megszégyenítőnek antiszemita, romagyűlölő vagy bármiféle rasszista, illetve kirekesztőn nacionalista nézetekkel azonosulni, az ilyen természetű cselekedeteket dicsőíteni.

A találkozóról készült két videót minden iskolában le kell vetíteni, tanár irányította feldolgozó megbeszéléssel egybekötve. Természetesen nem poroszos rendszerben, nem meghatározott napra történő bármiféle hatósági-szakigazgatási elrendeléssel szervezve, hanem adott időszakaszon belül (egy-két tanév), az osztályonként gondos kiválasztás alapján e feladattal megbízott pedagógus önálló, a helyi feltételeket mérlegelő meglátására bízva, aki ily módon szakmai szabadsággal élhet a humanisztikus pedagógia eszközeivel. A felkészülés nyilvánvaló követelménye az is, hogy az iskola előre biztosítja a családgondozói, nevelési tanácsadói eseti védőernyő konkrét lehetőségét (mind világi, mind pasztorális értelemben). Végül, ha már a nemes fortélyoknál tartunk, rögzíteni szükséges, hogy fejlődés-lélektani, személyiségpszichológiai szempontok okán 13-14 évesnél fiatalabb tanulókkal nemhogy nem célszerű az efféle, nemzedékek konfliktusos kommunikációját potenciáló program (mint amit a szóban forgó videó mutat) megvalósítása, hanem egyenesen ellenjavallt.

Nosza, magyar fiúk és lányok, kezdjétek! Faggassátok felmenőiteket! Beszéljétek meg (tiszta lelkűnek ismert felnőttek segítségével), és induljatok el ti is!

Zsidó származású magyar vagyok. Nem kevés elődömet a legbrutálisabban meggyilkolták, még többeket éveken át a legundorítóbb módon megaláztak, megbélyegeztek. Mégis nedves szemmel néztem ezeket az egymáshoz hajlásokat. Ugyanígy tárnám ki karom, és oldanám fel nagyszüleik, dédszüleik bűnei alól azokat a fiataljainkat is, akik esetleg – megtévesztve-félrevezetve – nemrégen még „szar cigány, büdös zsidó!” üvöltésekkel szennyezték magukat.

Forrás: www.nol.hu

(Náci tömeggyilkosok unokái Budapesten,- Youtube-on:  1 rész, 2. rész)

 Új Élet 2013.03.15.