A Magyar Református Egyház nyilatkozata

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának nyilatkozata a zsidósággal való kapcsolatáról

Keresztyén hitünk arra szólít fel bennünket, hogy a bennünk élő reménységről bizonyságot tegyünk (1Pét 3,15). E reménység teszi kötelezővé számunkra, hogy kapcsolatunkat a zsidósággal tisztázzuk, s vallást tegyünk arról a gyökérről, amelybe mi, keresztyének oltattunk.

A jelenlegi helyzet némely vonásai is szükségessé teszik állásfoglalásunkat, így az utóbbi idők elfojtott indulatai, a már nem létezőnek tartott kísértetek újra megjelennek és újra előtérbe állítják a nacionalizmust és faji gyűlölködést, szükségessé téve az ellenségképek elleni küzdelmet. Társadalmunk nagymértékben polarizálódik, s a nyugtalanító közérzet sokszor teret enged az antiszemitizmusnak is. Mélyen megráztak minket az antiszemitista sírgyalázások és egyéb vandál tettek, amelyeket a leghatározottabban elítélünk. A demokratizálódás során megtapasztalt nagyobb szabadság sok indulatot felszínre hozott, amelynek jelentőségét sem eltúlozni, sem kisebbíteni nem szabad. Tudjuk, hogy a gazdasági gondok növekedése bűnbakok keresésére is vezethet bizonyos körökben. Mindeme jelenségeket kívánjuk tudatosítani és saját eszközeinkkel küzdeni kívánunk ellenük, s a társadalmi és vallási megbékélést szeretnénk munkálni teológiai állásfoglalásunkkal és minden más lehetséges módon is.

Tovább olvasom →

Bűnbánat

“Tied uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása,…miénk, oh uram, pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, kik vétkeztünk ellened…”

Dán. 9,8-9.

” Mivel semmit sem tettünk, és semmit sem mondtunk, a mi kezeinkhez is zsidók vére tapad… Gyakran hallottuk, hogy ha Jézus a huszadik század első felében születik, akkor Neki is sárga csillagot kell viselnie, és őt is a gázkamrába küldték volna. Hogy lehet, hogy nem vettük észre, hogy népében maga Jézus szenved újra?”

Németország, a darmstadt-i evangéliumi keresztény Mária nővérek közössége