Izrael a palesztin állam nagyarányú megszavazására számít az ENSZ-ben

A táviratban, amelynek tartalmát diplomáciai forrásból megerősítették, Ron Prozor nagykövet borúlátását hangoztatta Izrael abbéli esélyeit illetően, meggátolhatja-e egy ilyen határozat elfogadását. “A legtöbb, amiben reménykedhetünk, hogy államok egy csoportja tartózkodik vagy nem vesz részt a szavazáson” – jegyezte meg a tapasztalt diplomata. A Háárec szerint eddig csak öt ország tájékoztatta Izraelt arról, hogy egy palesztin állam csatlakozása ellen fog szavazni: az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Hollandia és Csehország.

Az izraeli külügyminisztérium arra számít, hogy a 193-ból 130-140 fog a palesztin államra szavazni, vagyis bőven meglesz a kétharmados többség. A palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságot akarnak és Palesztinának az 1967. június 4-i, a hatnapos háború előtti határok közötti elismerését, vagyis egész Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet. Azt remélik, hogy “több mint 150 ország” támogatását kapják meg ehhez a világszervezet közgyűlésében. Az Egyesült Államok eközben biztonsági tanácsi vétójogával fenyegetőzik – a felvételi kérelmet a BT-nek jóvá kell hagynia. A palesztinok úgy próbálnák megkerülni ezt, hogy közvetlenül a közgyűléshez fordulnak. A közgyűlési szavazásra októberben kerülhet sor – írja a Háárec. Mahmúd Abbász palesztin elnök szombaton arra kérte a ciszjordániai Rámalláhban tartózkodó Catherine Ashtont, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy támogassa a palesztin állam ENSZ-csatlakozási kérelmét, amelyet szeptember 20-án szándékoznak benyújtani. A megbeszélés után Száeb Erekát palesztin politikus – aki az Izraellel való közvetlen tárgyalások felelőse – azt mondta újságíróknak, hogy az EU hozzáállása a palesztin ENSZ-beadvány pontos tartalmától függ majd. Erről – tette hozzá Erekat – “lehet még tárgyalni”. Médiabeszámolók szerint felmerült az a lehetőség is, hogy a palesztinok nem kifejezetten az államiság ENSZ-tagság útján történő elismerését, hanem az ENSZ-ben meglévő palesztin megfigyelői státus “rendes tagsági” jogállássá való felértékelését kérvényeznék. A közel-keleti körúton tartózkodó Ashton vasárnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, hétfőn pedig II. Abdullah jordániai uralkodóval tárgyal. Az unió fő törekvése – derül ki Ashton még Brüsszelben közzétett nyilatkozatából – az, hogy rávegye a feleket a közvetlen tárgyalások újrafelvételére.

Forrás: MTI.