Skip to content

„Beszéljünk róla…” interaktív programsorozat

DSC00104A „Beszéljünk róla…” interaktív programsorozat 2014-ben a Holokauszt 70.  Emlékévében valósult meg. A programsorozat célja az volt, hogy Magyarország több városába eljutva, a találkozások alkalmával méltó módon megemlékezzünk a holokauszt áldozatairól, mindeközben komplex, és hiteles útmutatást kaphasson a hallgatóság a vészkorszak történéseinek feldolgozásához.

A programunk megvalósításában egyedül bibliai (keresztény) hitünkből fakadó erkölcsi meggyőződésünk vezetett minket. A történelmi tényeket, az emberi cselekedetek morális súlyát vettük górcső alá a film és tudós szakemberek segítségével.

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.”  Példabeszédek 14,43

A program első pillére: Szerelemből Auschwitzba – dokumentum és riportfilm (60 perc) vetítése volt.

A program második pillére a film megtekintését követő moderált interaktív pódiumbeszélgetés volt. A moderátor, mint az est házigazdája felvezette a beszélgetéseket és biztosította az interaktivitást a meghívott előadók és a megjelent közönség között.

A program a következő helyszíneken valósult meg:

Tovább olvasom

Zsidók a magyar sportban – Az athéni olimpiától Auschwitzig

Olympic flag400A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr sport pedig profivá vált. Megjelentek az első sztárklubok és a nemzeti hősnek számító versenysportolók. Sokan közülük zsidók voltak.

Aranyemberek

Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak el. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. Zsidó volt első olimpiai bajnokunk is. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd mindjárt két úszószámot is megnyert Magyarországnak. Hajós sokoldalú sporttehetségére jellemző, hogy később válogatott labdarúgó, majd pedig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya lett. Építészként is jelentőset alkotott: nevéhez fűződik például a margitszigeti Sportuszoda, vagy a debreceni Aranybika szálló.

Tovább olvasom

Pesti Napló 1938. május 5. – magyar közéleti személyek deklarációja

bkA magyar irodalom, tudomány és művészet művelőinek egy csoportja az állampolgári jogegyenlőség elvének védelmében a következő deklarációval fordul a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.

Tovább olvasom

Jön a Messiás?

HakhamYits_haqKadouriLázas reakciókat váltott ki a francia internauták és az online lapok egy részében Ariel Saron volt izraeli kormányfő állapotának január elején bekövetkezett rosszabbodása. Az izgalom az Izraelben óriási tiszteletnek örvendett, 2006-ban elhunyt Jichak Kaduri rabbinak egy érdekes jövendöléséhez kötődik.

Tovább olvasom

Megemlékezés a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulójáról

A Budapesti Zsidó Hitközség, a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulója alkalmából megemlékezést tart 2014. január 17-én (péntek) 10:00 órakor a Dohány utcai zsinagógában. Beszédet mond: Deutsch László főrabbi; Énekel: Szilágyi Gábor kántor A kegyeletes megemlékezésre tisztelettel meghívjuk. Megjelenésére feltétlenül számítunk…

Tovább olvasom

Jeruzsálemben egy öregúr minden áldott nap kimegy a Falhoz, immár hatvan éve.

Jeruzsálemben egy öregúr minden áldott nap kimegy a Falhoz, immár hatvan éve. öreg a falnál
Erről tudomást szerez a CNN riporternője.
Érdekelte a dolog, elment a Falhoz, majd azonosította a bácsit mialatt az imádkozott. 45 perc múltán az öreg megfordult, és elindult.

A riporter odament hozzá, hogy interjút készítsen vele:
 -Bocsánat uram. Rebeka Smith vagyok a CNN-től. Hogy hívják Önt ?

Tovább olvasom

„Egy dicső nemzetkép érdekében” – Randolph L. Braham történész, holokausztkutató

Öt évtizedes munkássága elismeréseként Randolph L. Braham október közepén a budapesti Holokauszt Emlékközpontban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és felavatta a róla elnevezett Tékát és Információs Központot. A magyarországi holokauszt legismertebb kutatója exkluzív interjút adott a Narancsnak.

sztojay döme

Magyar Narancs: Előadásai során éppúgy, mint a tanulmányaiban visszatérően a magyar történeti emlékezet és a holokauszttal való szembenézés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Miért?

Randolph L. Braham: Magyarország más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan elmulasztotta vállalni annak a felelősségét, ami zsidó közösségeivel történt 1944-ben. Ehelyett csak arra történtek próbálkozások, hogy minden felelősséget a német nácikra, illetve a Szálasi-korszak magyar nyilasaira hárítsanak. Ez persze nem változtat a tényen, hogy a magyarországi zsidók elhurcolására és megsemmisítésére 1944 márciusa és júliusa között – Horthy Miklós kormányzása és a Sztójay-kormány alatt – került sor. Nagyon sok magyar a szíve mélyén sajnálja és szégyelli, ami történt. Többségük – egy dicső, tisztességes és becsületes nemzetkép megőrzése érdekében – mégis szükségét érzi, hogy bagatellizálja Horthy szerepét, és felmentse őt a felelőssége alól. A magyaroknak igenis nyíltan és őszintén szembesíteniük kell magukat saját történelmükkel.

Tovább olvasom

Dr. Tatai István: Kié az Ígéret Földje?

izraelA keresztyén–zsidó kapcsolatokban a Szentföld tulajdonjogi kérdésének felvetése ma is jelentős vitákat provokál. A zsidók számára az Erec Jiszrael birtoklása az ősatyákkal kötött szövetségi ígéretek és ajándékok része, éppen ezért többségükben úgy gondolják, hogy aki a modern Izrael államának létjogosultságát megkérdőjelezi, az a holokauszt után élő zsidóság vallásának alapjait és annak túléléshez való jogát kérdőjelezi meg.

1. Teológiatörténeti adalékok

A jeruzsálemi templom lerombolása után a zsidóság azzal a reménységgel indult el egy újabb diaszpóra létbe, hogy Istene velük megy, s egykor majd visszahozza őket földjükre. Akkor mind a zsidók, mind a keresztyének egyetértettek abban, hogy a tragédia Isten büntetése volt. Miközben a keresztyének mindezt a Jézus-Messiás elutasításával kapcsolta össze, addig a zsidóság a szétszóratást inkább általános bűneinek tudta be, s ezen túlmenően az új exiliumot missziós lehetőségnek is tekintette. A keresztyén gondolkodás ekkor kezdte kiépíteni a behelyettesítés-teológiát, miszerint Izrael helyett a Jézus-hívők váltak Isten népévé.

Tovább olvasom

Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma – VIDEÓKKAL!

Budapest – 2013. november 18-án a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében került sor Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferenciára az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A konferencia védnöke dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke volt. Az előadásokról készült videókat cikkünk végén nézhetik meg. Forrás: MTI. http://www.evangelikus.hu

Tovább olvasom
Back To Top