Skip to content

75 éve történt a kamenyec-podolszkiji mészárlás

Kamenec PodolskHetvenöt éve, 1941. augusztus 27-28-án történt a holokauszt első tömegmészárlása: a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó Kamjanec-Pogyilszkij – akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij – közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg a német SS-csapatok.
Ne aggódjon, marad még elég zsidó a világon” – „nyugtatta” meg egy német tiszt a Kamenyec-Podolszkijon átvonuló magyar katonai konvoj munkaszolgálatos zsidó sofőrjeit, miután sírva fakadtak az eléjük táruló látványtól.
Tovább olvasom

„Wittenberg 2017.” kezdeményezés

judensauAlulírott magyar keresztények csatlakoztunk a „Wittenberg 2017.” elnevezésű kezdeményezéshez, mely a reformáció 500. évfordulójára szeretné elérni, hogy a „judensau”-nak nevezett gyűlölködő és antiszemita jelképek kerüljenek le azokról a németországi protestáns templomokról, amiken megtalálhatók, mert úgy gondoljuk, hogy e jelképek jelenlétén túl a mögötte meghúzódó teológiai gondolkodásnak is máig tartó hatása van.

Szinte hihetetlen, hogy a Holokauszt utáni Németországban egy ilyen jel egy evangélikus templom, ráadásul Luther templomának falán ottmaradhasson. Joela Krüger, a darmstadti Evangéliumi Mária-Nővériség vezetője és Richard Harvey messiási zsidó teológus nyomán, a Wittenberg 2017 kezdeményezés keretében egy aláírásgyűjtéssel egybekötött petíciót indult e fertő és sötét ábrázolás eltávolítására.

Tovább olvasom

Endreffy Zoltán: Az antijudaizmustól az antiszemitizmusig

EZA szerző katolikus filozófus, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa volt (2005.†)

Publikálva: A holokauszt Magyarországon európai perspektívában című kötetben, Balassi Kiadó – 2005.

Írásomban arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen felelősség terheli a kereszténységet a holokauszt ügyében. Mértékadó teológusok és egyháztörténészek szerint a kereszténység volt a holokauszt egyik előzménye és oka. Karl Rahner például, a XX. század talán legnagyobb katolikus teológusa, így ír erről:
Senki sem kételkedhet abban, hogy a kereszténység történetében létezett egy majdnem kétezer éves embertelen, kereszténytelen és elvetendő antiszemitizmus… Az egyház közvetlenül nem felelõs a Holocaustért; kortörténetünk e borzalmas eseményének elõidézésében lényegesen közrejátszott sok más ok is. De vajon lehetséges lett volna-e a Holocaust, ha nem burjánzott volna a lelkekben az antiszemitizmus elõtte oly sok évszázadon át egészen az egyház legfelsõ köreiig és onnan lefelé a köznapi keresztényekig és az egyházi szónokokig?1
Igaz ugyan, hogy a zsidók kiirtását az egyházak sohasem rendelték el, mégis nem csekély mértékben járultak hozzá a holokauszthoz. Hitler ugyanis csak a gyakorlatban próbálta megvalósítani azt, amire az egyházak évszázadokon át törekedtek: hogy eltüntessék a zsidókat mint zsidókat, és megsemmisítsék a judaizmust, vagyis a zsidóságot mint vallást. A „végső megoldás” szoros kapcsolatban volt tehát a keresztény antijudaizmussal és antiszemitizmussal. De mi az antijudaizmus és mi az antiszemitizmus?

Tovább olvasom

A Zöld Herceg – dokumentum film

A valós tényeken alapuló dokumentumfilm Moszab Hasszán Juszefről, a Hamasz egyik vezetőjének fiáról szól, aki az izraeli hírszerzést különösen fontos információkkal látta el. A film az alábbi linken keresztül érhető el magyar felirattal: A zöld herceg forrás: nicelife.hu

Tovább olvasom

Lusztig Józsefre emlékezünk, a cfáti magyar zsidó múzeum alapítójára

lusztig_jozsefAki ültetett már fát, az tudja, mennyi minden kell ahhoz, hogy gyökeret eresszen, majd árnyat vagy épp gyümölcsöt adjon. Ha minden adott, akkor persze ez nem ördöngös dolog, de akadnak olyanok, akik nem egyszerűen fát ültetnek, hanem – a józan ésszel és a természet törvényeivel szembemenve – oázist teremtenek. A Magyar Nyelvterületrôl Származó Zsidóság Emlékmúzeumának alapítója, Lusztig József egészen biztosan ilyen eltökélt „közösségi kertész” volt. Hogy lehet a semmiből múzeumot létrehozni? Miként lehet egy egész közösség központjává válni? Sőt, hogy a fenébe lehet a Közel-Kelet közepén valóságos kis magyar szigetet építeni?! – ilyesféle kérdések egészen biztosan felmerültek azokban, akik elzarándokoltak Cfátra, a „magyar múzeumba”. Abba a kicsi, de annál gazdagabb és beszédesebb intézménybe, amely a most elhunyt Lusztig József és özvegye, Éva vezérletével jött létre a 80-as évek legvégén.

Tovább olvasom
Back To Top