„Egy dicső nemzetkép érdekében” – Randolph L. Braham történész, holokausztkutató

Öt évtizedes munkássága elismeréseként Randolph L. Braham október közepén a budapesti Holokauszt Emlékközpontban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és felavatta a róla elnevezett Tékát és Információs Központot. A magyarországi holokauszt legismertebb kutatója exkluzív interjút adott a Narancsnak.

sztojay döme

Magyar Narancs: Előadásai során éppúgy, mint a tanulmányaiban visszatérően a magyar történeti emlékezet és a holokauszttal való szembenézés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Miért?

Randolph L. Braham: Magyarország más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan elmulasztotta vállalni annak a felelősségét, ami zsidó közösségeivel történt 1944-ben. Ehelyett csak arra történtek próbálkozások, hogy minden felelősséget a német nácikra, illetve a Szálasi-korszak magyar nyilasaira hárítsanak. Ez persze nem változtat a tényen, hogy a magyarországi zsidók elhurcolására és megsemmisítésére 1944 márciusa és júliusa között – Horthy Miklós kormányzása és a Sztójay-kormány alatt – került sor. Nagyon sok magyar a szíve mélyén sajnálja és szégyelli, ami történt. Többségük – egy dicső, tisztességes és becsületes nemzetkép megőrzése érdekében – mégis szükségét érzi, hogy bagatellizálja Horthy szerepét, és felmentse őt a felelőssége alól. A magyaroknak igenis nyíltan és őszintén szembesíteniük kell magukat saját történelmükkel.

Tovább olvasom

A magyar állam is felelős volt a holokausztért

A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentett ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett budapesti konferencián kedden.

1990 után, amikor “hirtelen” beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével – mondta Navracsics Tibor, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem “egy elkülönült emberfaj”, “a Horthy-fasiszták” voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pedig Magyarország túltette magát ezen a fejezeten.

Tovább olvasom

Utcaseprő sem lehetett zsidó

1389.4 Holocaust AJanuár 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóját az ENSZ a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Mai eszünkkel képtelenek vagyunk felfogni, hogyan következhetett be a precíz és összehangolt tervek alapján, ipari módszerekkel megvalósított tömeges népirtás a XX. századi Európában. Annyi biztos, hogy az esetenként vonakodó, de mégiscsak együttműködő szövetséges államok nélkül a náci Németország nem tudott volna ilyen hatalmas pusztítást véghezvinni. Maradva a saját házunk táján: a hitleri Németország, bár zsidó-politikájával utat mutatott a magyar antiszemitáknak, 1940 nyara-ősze előtt közvetlenül semmiféle nyomást nem gyakorolt hazánkra. Ehhez képest Magyarországon addigra már sorozatban születtek törvények és rendeletek a zsidók ellen – Karsai László történész sok százra teszi az antiszemita törvények és rendeletek számát

Tovább olvasom

Izraelben magyarul: Sorsok a 20.századból

Készítettünk egy 4 perces filmelőzetest Garai András riportjából, akinek kalandos és nem mindennapi élete szolgál majd a dokumentumfilm alapjául. A film projekt munkacíme: Izraelben magyarul: Sorsok a 20. századból

                                               

Kedves Olvasóink, a segítségeteket és támogatásotokat szeretnénk kérni!

( Köszönet a támogatóknak, időközben ez a “projekt” megvalósult, a film Szerelemből Auschwitzba címmel elkészült.)

2009. év októberében Isten kegyelméből a Segítség az Élethez Alapítvány vezetőjével, Simonyi Andreával sikerült kijutnunk Izraelbe és a régebben már megismert, számunkra nagyon kedves idős magyar túlélőkkel 8 órás interjú anyagot leforgatni.

Hazatérve az volt a szándékunk, hogy készüljön ebből egy dokumentumfilm, amelyet pl. a Duna Tv-nek és városi Tv-k számára lehet felajánlani, ill. egy 35-40 perces film, amely rendhagyó történelem órák segédanyaga lehet az iskolákban, vagy a kiengesztelődés szolgálatában helyi közösségek hasznára lehetnek.

Tovább olvasom

Martonyi János: „A vészkorszak idején a magyar állam megméretett és könnyűnek találtatott”

Martonyi János külügyminiszter beszéde – melyet az alábbiakban közlünk – a Raoul Wallenberg emlékév megnyitóján, január 17-én hangzott el.

Miniszter Urak, Kedves Barátaim, Hölgyeim és Uraim,

Különleges megtiszteltetés számomra, hogy a svéd embermentő diplomatáról emlékező Wallenberg-évet megnyithatom.

A mai nappal kezdődik meg az emlékévet végigkísérő eseménysorozat Magyarországon és Svédországban, amelyet a két ország szervez egy olyan személyiség tiszteletére, akinek az emléke az egyik legfontosabb szimbolikus kapocs a két nemzet között. Egy svéd diplomata emlékére, aki több tízezer magyarországi zsidó honfitársunkat mentette meg a holokauszt rettenetes tragédiájának idején. Ezért elsőként hadd köszöntsem a svéd diplomácia jelenlévő vezetőjét, Carl Bildt urat.

Úgyszintén szeretném nagy szeretettel köszönteni Yossi Peled miniszter urat annak az Izrael Államnak a kormánya képviseletében, ahol Wallenberget a „Világ Igazai” között tisztelik.

Tovább olvasom

Aktív Európai Emlékezet program keretében

Aktív Európai Emlékezet program keretében A reménység kútjai címmel nemzetközi konferenciát szervez a Segítség az Élethez Alapítvány.

“Dávid idejében egyszer éhínség volt három egymás után következő évben. Amikor Dávid kérdést intézett az Úrhoz, ezt mondta neki: Saul miatt és vérengző háza népe miatt van ez, mivel megölette a Giboniakat”      2 Sám 21,1

“Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával a Messiás által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát”            2 Kor 5,18

A “Reménység kútjai” találkozó sorozat (Budapest, Pozsony, Oswiecim) célja, hogy Közép-Kelet Európában elinduljon, megerősödjön és kiszélesedjen egy olyan megbékélési folyamat az Úrban, ami gyógyulást, ébredést és reményt adhat népeinknek az elmúlt évszázad diktatúráinak (fasizmus, kommunizmus) sötét évtizedei után.

Keresztényként elsőként “idősebb testvéreink”, magyar zsidó honfitársaink köztünk történt tragédiájára tekintünk, de azt is megértettük,  hogy Isten a “szenvedés sorközösségében” adja meg a megbékéléshez vezető utat, így meg szeretnénk érinteni más népirtó rendszerek által okozott szenvedéseket is.

“… a kiengesztelődés folyamat: A lépcsősor legalján megtalálhatók a nélkülözhetetlen építőkövek: „Vágy, akarat, igazság, bizalom, tisztelet, érdeklődés.”

Az első lépés a kommunikáció, a második a közvetítés, a harmadik a találkozás, a negyedik a beszélgetés, az ötödik a megvitatás, a hatodik a párbeszéd, a hetedik a párbeszéd, a nyolcadik a megértés, a kilencedik az együttélés.

A domb tetején egy kunyhó rajza, ahol már együtt élhetünk, a rajz felett a következő józan üzenet olvasható: NEM KÖNNYŰ, IDŐ KELL HOZZÁ, DE LEHETSÉGES.

Benoît Standaert
Megbocsátás és kiengesztelődés -Bencés kiadó/Pannonhalma, 2008. pp. 98-99.

Részletes program:

Tovább olvasom
Back To Top