https://www.youtube.com/watch?v=5Ggxq6atvcs&feature=youtu.be
Risto Santala: A Messiás fénye
Risto Santala: A Messiás fénye a Teremtés történetében
Isten első szavai a Bibliában így szólnak: „Legyen világosság”! És lőn világosság. És Isten látta a világosságot és látta, hogy az íme jó. Amikor a teremtés történetét tüzetesen tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy Isten csak a negyedik napon teremtette meg a „két nagy világító testet”, a Napot és a Holdat.
A bölcsek ezt messiási utalásként értették. A Peszikhtá Rábbá néven ismert Midrás, amelyet a 9. századtól kezdve az ünnepek kapcsán olvasnak, felteszi a kérdést: „ Kié az a fény, amely Isten gyülekezetére esik?”. A kérdésre így felel: „A Messiás fénye.”. A Jálkut Sim’oni, amely a talmudi és midrási szövegek részleteit tartalmazza, és amelyet a 12. és 13. században állítottak össze, ehhez a magyarázathoz a következő szavakat teszi hozzá: „Ez a Messiás fénye, ahogyan írva van a Zsoltár 36,10-ben: „A te világosságodnál látunk világosságot.”
A rabbik a „Nehorá” arám szóban a Messiás titkos nevét látták, hiszen Dániel könyvének arám nyelven írott részében olvassuk: „ő ismeri azt, ami a sötétségben lakik, és vele világosság lakik”. 2,22). Továbbá, az Ézsaiás 42,6 és 60,1-3 próféciái megerősítik, hogy a Messiás a „nemzetek világossága”. Nem maga mondta-e Jézus Önmagáról, hogy ő a világ világossága, és „aki engem követ, nem jár sötétségben”? A Midrás messiási módon értelmezi a Dániel 2,22 szavait: „És vele lakik a Nehorá. Ez a Messiás Király, mert meg van írva: Kelj fel, világosodjál, mert eljött a te világosságod (Ézsaiás 60,1)”.
Még a Zsoltár 43,3-at is, amelyet a zsinagógai imádságokban is elmondanak, gyakran kapcsolnak a Messiáshoz. „Küldd el a te világosságodat és igazságodat, hogy azok vezéreljenek engem.” A fenti szavakból láthatjuk, hogy a zsidó írásmagyarázók által használt asszociatív módszer az olyan helyeken is talál messiási magyarázatokat, ahol a keresztény exegéták ezeket nem látják. Pál apostol mondja, hogy a Krisztusnak eme titka „elrejtetett a korszakokon és nemzedékeken át (Kol 1,26). Lehet, hogy Pál ezekkel a szavakkal a zsidó hagyományokra utalt?