Van egy kereszteződés Budapesten, ahol nem volt mindegy, hogy az utca melyik oldalára került az ember. Az egyik sarkon a pártház, ahol nyilasok gyilkoltak, a túloldalon egy zárda, ahol apácák bujtattak üldözötteket.
Nyilasok idézik fel, milyen kegyetlenségeket követtek el az RTL Klub XXI. század című műsorának 2013.01.30-i adásában.
A mozgalmak nem előtörténet nélküliek. Sok közülük hosszú ideig érlelődik, majd megjelenési formát keresve és találva tör ki az ismeretlenségből. Természetesen vannak olyan próbálkozások, amelyek sohasem válnak mozgalommá, egy idő után elhalványulnak, jelentéktelenné silányulnak. Vannak mozgalmak, amelyek a történelem korábbi szakaszában rendkívül jelentősek voltak, majd szinte teljesen eltűntek az évszázadok viharaiban, azután váratlanul újra megjelenve nyúlnak vissza gazdag örökségük feltárásához. Ilyen a messiási zsidó mozgalom. Zsidók mozgalma, akik elfogadták a názáreti Jézust mint Izrael és a világ Messiását. Vallják, ő Isten egyszülött Fia, akit héber nevén Jesuának hívnak. E hitvallásuk mellett sem kívánnak keresztyén vagy keresztény közösségek egyikéhez sem csatlakozni. Helyzetüket az első századi Jézusban hívő zsidók státuszához hasonlónak tekintik, akik Izrael népéhez tartoztak valós identitással.
Az EU támogatásával 2013-ban is folytatódnak a „Reménység kútjai” találkozók a kiengesztelődésért.
Az alábbiakban olvasható az átfogó program, amely immár négy országot: Szlovákiát, Lengyelországot, Ausztriát és Magyarországot fogja össze, hogy előadások, találkozások, a közös imádság erejében vigyük közösen népeink Holokauszt történelmét Isten elé.
Programok:
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóját az ENSZ a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Mai eszünkkel képtelenek vagyunk felfogni, hogyan következhetett be a precíz és összehangolt tervek alapján, ipari módszerekkel megvalósított tömeges népirtás a XX. századi Európában. Annyi biztos, hogy az esetenként vonakodó, de mégiscsak együttműködő szövetséges államok nélkül a náci Németország nem tudott volna ilyen hatalmas pusztítást véghezvinni. Maradva a saját házunk táján: a hitleri Németország, bár zsidó-politikájával utat mutatott a magyar antiszemitáknak, 1940 nyara-ősze előtt közvetlenül semmiféle nyomást nem gyakorolt hazánkra. Ehhez képest Magyarországon addigra már sorozatban születtek törvények és rendeletek a zsidók ellen – Karsai László történész sok százra teszi az antiszemita törvények és rendeletek számát
Lichtenstein Izsák rabbi kíváncsian figyelte iskolája egyik tanárát, amint az egy német nyelven írott könyvecskét olvasgatott, Kérdésére, hogy ugyan mit olvas, a tanár átnyújtotta neki az írást. A rabbi szórakozottan lapozgatott a könyvben, mígnem tekintete Jézus Krisztus nevére esett. Ekkor ébredt rá, hogy kezében az Újszövetség egy példányát tartja. Tanárát szigorúan megfeddte, hogy miért tartogatja magánál ezt a tiltott könyvet, majd azt dühösen a terem másik sarkába hajította. Egy polcon landolt a kötet, és ott is maradt a következő harminc évre, a feledés homályában.