Rejtett gyökerek a magyar talajban – Lichtenstein Izsák rabbi

Lichtenstein Izsák rabbi kíváncsian figyelte iskolája egyik tanárát, amint az egy német nyelven írott könyvecskét olvasgatott, Kérdésére, hogy ugyan mit olvas, a tanár átnyújtotta neki az írást. A rabbi szórakozottan lapozgatott a könyvben, mígnem tekintete Jézus Krisztus nevére esett. Ekkor ébredt rá, hogy kezében az Újszövetség egy példányát tartja. Tanárát szigorúan megfeddte, hogy miért tartogatja magánál ezt a tiltott könyvet, majd azt dühösen a terem másik sarkába hajította. Egy polcon landolt a kötet, és ott is maradt a következő harminc évre, a feledés homályában.

Néhány évvel később Lichtenstein rabbi hazájában, Magyarországon heves zsidóüldözés kezdődött: a rabbit nem lepte meg, hogy az erőszak a kereszténység nevében érte a zsidó közösséget. Mindeközben azonban a rabbi meglepetten olvasta olyan keresztények írásait, akik Krisztus nevében ellene mondtak az antiszemitizmusnak és a zsidó nép védelmére keltek. E keresztények között volt a híres Biblia tudós, Franz Delitzsch is, aki a lipcsei egyetem professzora volt. Lichtensteint meglepték az olyan kijelentések, amelyek Krisztus üzenetét a minden embernek szóló élet és szeretet üzeneteként jellemezték.
Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a Bevezetésből

„Az igazat, a színtiszta igazat és csakis az igazat.” Az evangélium valóban az igazság, a színtiszta igazság. Az evangélium, amelyet a keresztyénség hirdet: Isten kegyelmének örömhíre az egyénhez, amelyet oly tökéletesen foglal össze a Római levél első nyolc fejezete és azok a kis traktátusok, amelyek „Négy (vagy Öt) szellemi törvény” címen summázzák az evangélium üzenetét. Ám mégsem a teljes igazság. A teljes igazság megköveteli, hogy helyreállítsuk az evangélium zsidóságát.Ennek a kis könyvnek egyetlen egyszerű üzenete van, mégpedig az, hogy ha a keresztyénség nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az evangélium zsidóságát helyreállítsa, akkor az evangélium egyik kulcsfontosságú összetevője hiányzik belőle. Ennek következtében pedig nem képes betölteni a „nagy küldetés” parancsát, a zsidó nép pedig nem képes a népek helyes értelemben vett világosságává válni. Nem kísérelem meg meghatározni, mit is jelent valaminek a zsidó mivolta.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?

Tovább olvasom

RANDOLPH L. BRAHAM: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt Magyarországon 1.

Előszó

Az Amerikai Egyesült Államokban már számos kötete jelent meg az általam szerkesztett Holocaust Studies Seriesnek, a holokauszt időszakát tárgyaló tanulmányok sorozatának. A Graduate School and University Center of the City University of New York keretében múködő Rosenthal Institute for Holocaust Studies a J. and O. Winter Fund támogatásával most lehetővé tette egy új magyar sorozat megjelentetését, jelen könyv e sorozat első kötete.

Tovább olvasom

RANDOLPH L. BRAHAM: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt Magyarországon 2.

Sztójay biztosítékai feltehetően megnyugtatták a bíborost, mert elfogadott egy kompromisszumos szöveget, amelynek alapján július 8-án és 9-én az állami rádió valamennyi parókiának sugározza majd a bíboros közlését, miszerint a pásztorlevelet csak a papok és az egyházi tisztviselők tájékoztatására szánták, s azt nem szabad felolvasni a híveknek. Helyette a következő szöveget olvassák majd fel:

Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása a maga és a nagyméltóságú püspöki kar nevében közli a katolikus hívekkel, hogy a zsidókra, különösen a megkeresztelkedettekre vonatkozó rendelkezések tárgyában ismételten fordult a magyar királyi kormányhoz, s ily irányú tárgyalásait továbbra is folytatja. (60)

Tovább olvasom
Back To Top