Izraelben magyarul: Sorsok a 20.századból

Készítettünk egy 4 perces filmelőzetest Garai András riportjából, akinek kalandos és nem mindennapi élete szolgál majd a dokumentumfilm alapjául. A film projekt munkacíme: Izraelben magyarul: Sorsok a 20. századból

                                               

Kedves Olvasóink, a segítségeteket és támogatásotokat szeretnénk kérni!

( Köszönet a támogatóknak, időközben ez a „projekt” megvalósult, a film Szerelemből Auschwitzba címmel elkészült.)

2009. év októberében Isten kegyelméből a Segítség az Élethez Alapítvány vezetőjével, Simonyi Andreával sikerült kijutnunk Izraelbe és a régebben már megismert, számunkra nagyon kedves idős magyar túlélőkkel 8 órás interjú anyagot leforgatni.

Hazatérve az volt a szándékunk, hogy készüljön ebből egy dokumentumfilm, amelyet pl. a Duna Tv-nek és városi Tv-k számára lehet felajánlani, ill. egy 35-40 perces film, amely rendhagyó történelem órák segédanyaga lehet az iskolákban, vagy a kiengesztelődés szolgálatában helyi közösségek hasznára lehetnek.

Tovább olvasom

Martonyi János: „A vészkorszak idején a magyar állam megméretett és könnyűnek találtatott”

Martonyi János külügyminiszter beszéde – melyet az alábbiakban közlünk – a Raoul Wallenberg emlékév megnyitóján, január 17-én hangzott el.

Miniszter Urak, Kedves Barátaim, Hölgyeim és Uraim,

Különleges megtiszteltetés számomra, hogy a svéd embermentő diplomatáról emlékező Wallenberg-évet megnyithatom.

A mai nappal kezdődik meg az emlékévet végigkísérő eseménysorozat Magyarországon és Svédországban, amelyet a két ország szervez egy olyan személyiség tiszteletére, akinek az emléke az egyik legfontosabb szimbolikus kapocs a két nemzet között. Egy svéd diplomata emlékére, aki több tízezer magyarországi zsidó honfitársunkat mentette meg a holokauszt rettenetes tragédiájának idején. Ezért elsőként hadd köszöntsem a svéd diplomácia jelenlévő vezetőjét, Carl Bildt urat.

Úgyszintén szeretném nagy szeretettel köszönteni Yossi Peled miniszter urat annak az Izrael Államnak a kormánya képviseletében, ahol Wallenberget a „Világ Igazai” között tisztelik.

Tovább olvasom

Aktív Európai Emlékezet program keretében

Aktív Európai Emlékezet program keretében A reménység kútjai címmel nemzetközi konferenciát szervez a Segítség az Élethez Alapítvány.

„Dávid idejében egyszer éhínség volt három egymás után következő évben. Amikor Dávid kérdést intézett az Úrhoz, ezt mondta neki: Saul miatt és vérengző háza népe miatt van ez, mivel megölette a Giboniakat”      2 Sám 21,1

„Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával a Messiás által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát”            2 Kor 5,18

A „Reménység kútjai” találkozó sorozat (Budapest, Pozsony, Oswiecim) célja, hogy Közép-Kelet Európában elinduljon, megerősödjön és kiszélesedjen egy olyan megbékélési folyamat az Úrban, ami gyógyulást, ébredést és reményt adhat népeinknek az elmúlt évszázad diktatúráinak (fasizmus, kommunizmus) sötét évtizedei után.

Keresztényként elsőként „idősebb testvéreink”, magyar zsidó honfitársaink köztünk történt tragédiájára tekintünk, de azt is megértettük,  hogy Isten a „szenvedés sorközösségében” adja meg a megbékéléshez vezető utat, így meg szeretnénk érinteni más népirtó rendszerek által okozott szenvedéseket is.

„… a kiengesztelődés folyamat: A lépcsősor legalján megtalálhatók a nélkülözhetetlen építőkövek: „Vágy, akarat, igazság, bizalom, tisztelet, érdeklődés.”

Az első lépés a kommunikáció, a második a közvetítés, a harmadik a találkozás, a negyedik a beszélgetés, az ötödik a megvitatás, a hatodik a párbeszéd, a hetedik a párbeszéd, a nyolcadik a megértés, a kilencedik az együttélés.

A domb tetején egy kunyhó rajza, ahol már együtt élhetünk, a rajz felett a következő józan üzenet olvasható: NEM KÖNNYŰ, IDŐ KELL HOZZÁ, DE LEHETSÉGES.

Benoît Standaert
Megbocsátás és kiengesztelődés -Bencés kiadó/Pannonhalma, 2008. pp. 98-99.

Részletes program:

Tovább olvasom

Irán jelenlegi és jövőbeli külpolitikája

Kedves Olvasók!

Az alábbi hírt azért tesszük közzé, mert olyan mélységeit tárja fel Irán külpolitikájának, amely túlmutat a politikán, és magyarázatul szolgál Irán Izrael ellenességének szellemi gyökerére. Célkeresztbe  helyezi Jeruzsálem sorsát, és paradox módon apokaliptikus víziójával a bibliai próféciák fényében a valódi Messiás közelgő eljövetelének reményét teszi „kézzelfoghatóbbá”.

forrás: 2011. szeptember 24., Gates of Vienna, fordította: Laleh Gillani; magyar nyelvű forrás: www.dzsihadfigyelo.com

Hassan Rahimpour Azghadi az Iráni Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsának tagja, egyben az Iráni Iszlám Köztársaság neves ideológusa és iszlám teoretikusa.Előadásait az IRIB (Islamic Republic of Iran Broadcasting) 1-es csatornáján sugározzák minden héten, a pénteki imádság után. Televíziós beszédeiben, mely „A jövő tervezete” címet viseli, különféle témákat boncolgat, így például Irán külpolitikáját.

2011. szeptember 23-án Hassan Rahimpour Azghadi egy, az irak-iráni háború veteránjait felsorakoztató gyűlésen vett részt és egy tervet vázolt fel az ország jelenlegi és tervezett külpolitikájával kapcsolatban.

Az alábbiakban egy kivonat látható a 2011. szeptember 23-án közreadott előadásából:

Tovább olvasom

A troászi esti összejövetel rejtélye

Kedves Olvasók!

Izgalmas „utazásra” hív minket Risto Santala a finn lutheránus  tudós theológus, aki a Szent Írások mélységeit kutatja. Hosszú éveket  élt Izráelben és tanulmányozta az ősi forrásokat. A  Pál apostol – Saul rabbi: az ember és a tanító a zsidó iratok fényében című könyvében tárja fel  számunkra a troászi esti összejövetel rejtélyét.

részlet a könyvből:

Ennek az összejövetelnek a leírása így kezdődik: ” A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret…„. Az eredeti görög szövegben ez áll: „en de té mia tón szabbatón„, vagyis, a „sabbat elsején„. Ezt általában vasárnapnak szokták értelmezni, és amikor a gyülekezet ebben a különös éjszakai órában az Úr vacsoráját ünnepelte. A zsidók a napokat azonban napnyugtától napnyugtáig számolják. Az ősi keleti egyházak által használt szíriai Pesita az étkezést „eucharisztiának” nevezi, és hogy erre „b’jámmá d’chád b’sábbá” került sor, vagyis sabbatra következő napon, vagy – ha másképpen értelmezzük – a hét első napján. Franz Delitzsch  héber fordítása  szerint: „beechád básábbát„, amely szó szerinti jelentése: „az első napon a Sabbat  alatt„.

Miért jelenik meg a sabbat szó az eredeti görög szövegben és a szír változatban is? Lukács azt is írhatta volna, hogy a „hét első napján„, vagy a „hét első napjának estéjén„, ha valóban vasárnapról lett volna szó. Akkor szövege a héber „be jom ha rison” kifejezésnek felelt volna meg.

Tovább olvasom
Back To Top