Határozatban szólította fel az Európai Parlament az uniós tagállamokat arra, hogy az ENSZ-ben egységesen nyilatkozzanak és szavazzanak a palesztin államiság kérdésében. A képviselők által elfogadott állásfoglalás szerint Palesztinát az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie.  Az izraeli-palesztin tárgyalások folytatását kéri az Európai Parlament, amely kézfelemeléssel, nagy többséggel fogadta el a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. A képviselők szerint az EU-nak támogatnia kell a palesztin elnök kérvényét, amelyben a palesztin államiság elismerését kérte az ENSZ-től. Az EP a dokumentumban kifejti, hogy az úgynevezett kétállamos megoldás híve, azaz elképzelései szerint Izrael mellett létre kell jönnie az önálló, palesztin államnak is. A képviselők által megfogalmazott szöveg szerint az új államot az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie, csak úgy, mint Izraelnek.Az egyéb területi követeléseket (pl. a demográfiai változásokat figyelembe vevő módosításokat, vagy a Jeruzsálemen belüli változtatásokat) mindkét fél beleegyezésével lehet csak elfogadni – olvasható a szövegben. Az Európai Parlament a határozatban felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az úgynevezett telepépítéseket a palesztin területeken. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő ezzel kapcsolatban a héten emlékeztetett arra, hogy Izrael 1100 lakás építésébe fogott Kelet-Jeruzsálemben, amely nem járul hozzá a két fél közötti békés megoldáshoz. Emellett azt is kéri, hogy a Hamász ne lőjön ki több rakétát a Gáza-övezetből.

„Az egyház szorosan kötődik a zsidó emberekhez” – mondta a pápa a Reichstag (a német parlament) épületében tartott találkozón. Arra szólította a keresztény híveket, hogy próbálják „tudatosítani magukban a judaizmushoz való belső kötődésüket”, mivel a keresztények számára „nem létezhet szakadás az üdvösség történetében. Az üdvösség a zsidóktól ered.”

„Jézus konfliktusát a judaizmussal nem szabad felszínesen, az Ószövetséggel való szakításként értelmezni” – magyarázta. A Hegyi beszéd nem érvényteleníti Mózes törvényeit, hanem „feltárja azok rejtett lehetőségeit, és teret enged radikálisabb követeléseknek. Az emberi cselekedetek legmélyebb eredője, a szív felé irányít bennünket, ahol eldől, hogy mi tiszta és mi nem, ahol a hit, a remény és a szeretet növekszik.”

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében újból megismételte a palesztinoknak tett békeajánlatát. Mint mondta, Izrael már újraalapításakor kinyújtotta a karját szomszédjai felé, de ezt ma is megteszi. Netanjahu hangsúlyozta: a tartós béke vágyával fordulnak szomszédjaik, Egyiptom, Jordánia, Törökország, de legfőképpen a palesztinok felé.
Az izraeli miniszterelnök békeajánlattal kezdte beszédét az ENSZ Közgyűlése előtt. Mint mondta, Izrael békével fordul szomszédjai, a palesztinok, valamint a többi elnyomott nép, többek között az iráni, a szíriai felé. Video itt

A Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Izraelt vádolta meg a béketárgyalások kudarcba fulladásáért. Abbász a szónoklatát megelőzően a nemzetközi nyomás, valamint a Hamasz kritikája ellenére is átnyújtotta ENSZ tagsági kérelmét. A tagsági kérelmének átnyújtását követően Abbász, a Közgyűlés előtt tartott beszédében megbékélésre szólította fel az izraelieket, majd egyben azzal vádolta meg őket, hogy Jeruzsálem felelős a kudarcba fulladt béketárgyalásokért. Azzal ostorozta a zsidó államot, hogy folytatta az izraeli építkezéseket a „palesztin területeken”, ezzel zsákutcába vezetve a békefolyamatot. Mint mondta, ezzel a politikával Izrael igyekezett aláásni a két állam megoldást, és már-már a Palesztin Nemzeti Hatóság létét is veszélyeztette. A palesztin vezető hozzátette: minden, a békefolyamat „felújítása” érdekében tett „igyekezete” ellenére az izraeli kormány álláspontjába ütközött. A palesztinok folytatni fogják a népi, békés ellenállást – jelentette ki Abbász. Abbász úgy vélekedett: „elég, elég, elég”, itt az idő a palesztin függetlenségre, véget kell vetni a 63 éve tartó „tragédiának”. A palesztin elnök szerint az ENSZ szavazás a palesztin államról az igazság pillanata lehet, amelyben az államok arról dönthetnek, hagyják-e, hogy tovább folytatódjon a világ utolsó „megszállása”. Abbász szerint a palesztin állam határainak az 1967-es vonalak előtti mezsgyéken kell húzódniuk, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. (Ez utóbbi azt jelentené, hogy a zsidóságot megfosztják legszentebb helyeitől, azok ugyanis az 1967-es vonalak mögött húzódnak.)

Egy jeruzsálemi politikai elemző intézet (Jerusalem Center for Public Affairs) közvélemény kutatást végzett Kelet-Jeruzsálem palesztin lakossága körében. A személyesen végzett és szeptember elején publikált felmérésben több mint ezer palesztin vett részt, Kelet-Jeruzsálem összes negyedében – a hibahatár kevesebb, mint 3 százalékos. A kutatás kimutatta, hogy a kelet-jeruzsálemi palesztinok többsége egy palesztin állam létrehozása esetén az izraeli állampolgárságot választaná. A válaszadók 40 százaléka azt felelte, hogy a költözést is vállalná, hogy izraeli fennhatóság alatt éljen, mintsem palesztin szuverenitás alatt.

A török miniszterelnök egy keddi felszólalásban szövetséget ajánlott az Arab Ligának a térség jövőjének érdekében, amelynek szerinte “a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok” értékeire kell támaszkodnia. Izraellel kapcsolatosan továbbra is élesen fogalmazott a török kormányfő. Recep Tayyip Erdogan erről az Arab Liga külügyminiszterei számára tartott előadásában beszélt Kairóban. Hangsúlyozta, “a törökök és az arabok évszázadok óta baráti és testvéri kapcsolatot ápolnak”, és ezek a kapcsolatok nem csak földrajziak, hanem kulturálisak és vallásiak is. “Jövendő sorsunk az, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket” – jelentette ki.

Péntek éjjel több száz tüntető rohamozta meg a zsidó állam Kairói nagykövetségét. A diplomaták kimenekültek, majd távoztak az országból. Egyedül a nagykövet helyettese maradt. Az Izrael egyiptomi nagykövetsége elleni támadás után is Kairóban maradt az izraeli nagykövet helyettese, hogy a zsidó állam kapcsolatban maradjon az egyiptomi kormánnyal – közölte egy magas rangú izraeli tisztségviselő szombaton.

Bejelentése egy újabb válasz arra, hogy Izrael leszögezte: nem hajlandó bocsánatot kérni a halálos kimenetelű tavalyi kommandós akciójáért. A májusban Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója ellen végrehajtott akcióban kilenc török iszlamista aktivista vesztette életét, miután ellenállást tanúsítottak a hajót megszálló izraeli kommandósokkal szemben. Erdogan kedden jelentette be, hogy országa teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel. Burkoltan már akkor kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet fokozza járőrtevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. “A török hadihajóknak az lesz a feladatuk, hogy megvédjék azokat a török hajókat, amelyek humanitárius segélyt szállítanak a Gázai övezetbe.Ezentúl nem engedjük meg, hogy ezek a segélyhajók Izrael célpontjaivá váljanak, mint ahogy történt ez a Szabadság nevű flottillával. (Ha ez ismét megtörténne,) Izrael megfelelő válaszban fog részesülni” – jelentette ki Erdogan a tévében. “Törökország határozott lesz azon jogát illetően, hogy ellenőrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában” ebben a térségben. “Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben.

A kitűzött feladatok közül sokat elértem, fejlődnek a dolgok, ez a legfontosabb – ezt Aliza Bin-Noun távozó izraeli nagykövet mondta az Egyenes Beszédben.Az izraeli nagykövet hozzátette: Izrael még mindig baráti országként tekint Magyarországra, továbbra is jó a két ország közötti kapcsolat, sok minden köti össze Izraelt és Magyarországot. A távozó izraeli nagykövet szerint aggasztó az antiszemitizmus térnyerése, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon.