Avner Boskey: A „behelyettesítési teológia kétélű kardja”

A keresztények nagy része a „behelyettesítési” teológiában hisz – ez igaz az evangéliumi és karizmatikus keresztényekre is. Lehet, hogy meglepően hangzik, de még azok a keresztények is, akik „szeretik Izraelt” és rendíthetetlenül hisznek az Izraelnek adott ígéretek prófétai teljesedésében a jövőben, a valóságban szintén a behelyettesítő teológia gyakorlati megvalósítói.
• Mi is a behelyettesítés teológiája?
• Honnan ered (mik a történelmi gyökerei)?
• Miért ennyire széles körben elterjedt az egyházakban?
• Hogy lehet, hogy még azok is, akik nagyra értékelik a hit zsidó gyökereit végül a gyakorlatban mégis a „behelyettesítés” teológiájának követői lesznek?
• Milyen lépéseket tegyünk, hogy ezt az erődítményt „lerontsuk”?

Jöhet-e valami jó Samáriából?
Cirka i.sz szerint 150-ben egy samáriai Jézus-hívő ember, Jusztinusz volt az egyik első teológus, aki a „behelyettesítés” elméletét hirdette. A samaritánus közösség, amiben Justin nevelkedett, ismert volt mély zsidó ellenességéről. 

Tovább olvasom

126. Zsoltár Grádicsok éneke.

Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók. Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vigadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr! Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk. Hozd vissza, Uram, a…

Tovább olvasom

Karácsonyi csoda Budapest ostroma idején

1944 karácsonya nem a békés családi ünnepről szólt Magyarországon, és főleg nem Budapesten. Az ország hadszíntérré vált, az egymással harcoló totális diktatúrák olyan pusztítást végeztek, amelyhez fogható addig nem volt a magyar történelemben. De még ilyen időkben is történnek karácsonyi csodák, hiszen ekkor van ezekre a legnagyobb szükség. Néhány részletre talán már nem emlékszem pontosan, mert körülbelül hat éve hallottam először a történetet, majd részletesebben utánanéztem, de ez a lényegen nem változtat.

Budapest, 1944 decembere, pár nappal karácsony és az ostrom kezdete előtt. Az evangélikus egyház Sztehlo Gábor vezetése alatt „árvaházakat” hozott létre, amelyekben több ezer zsidó és egyéb üldözött gyermeket bújtattak. Az egyik ilyen árvaház a budai Bogár utcában működött, körülbelül 30–40 gyermeket bújtattak itt egy mindössze 25 éves önkéntes gondozónő, „Éva néni” felügyelete alatt.

Tovább olvasom

Chanuka – Fények Ünnepe

sael3Hanuka (Chánuká, חנוכה) ünnepe a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25-én kezdődik, és nyolc napig tart.

Ezen az ünnepen mi, kései utódok annak a győzelemnek állítunk emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az akkori zsidó államot, Judeát elfoglaló szíriai megszállók felett.

Az idegen hatalom és helyi támogatóik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc a polgári időszámítás előtt 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt a zsidó állam – amelyet akkor Judeának hívtak – katonai és vallási szuverenitása. A „chánuká” azt jelenti: „felavatás” és arra utal, hogy őseink újra Isten oltalmába ajánlhatták a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

Tovább olvasom

Konferencia Budapesten (2011): „Jeruzsálem maradjon Izrael egységes fővárosa

„Ha Európa nem támogatja Izraelt a béke ügyében, akkor szellemi örökségét tagadja meg, gyökereit vágja el, és ezáltal saját jövőjét sodorja veszélybe” – hangzott el azon a konferencián, melyre a világ számos országából Budapestre érkező Izrael-barát politikusok részvételével került sor. „Izrael nem létezhet Jeruzsálem nélkül”. A „politikailag korrekt” mellébeszélések ideje lejárt, eljött az idő, hogy „hangosabban és érthetőbben” tegyünk meg mindent a modern zsidó államért – mondta a Dél Afrikai Köztársaságból érkezett Kenneth Meshoe. Az Afrikai Keresztény Demokrata Párt alapító elnöke. Mindez az Izraelt Támogató Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF) 2011. október 29-31. között Budapesten tartotta éves elnökségi konferenciáját öt kontinens közel húsz országából érkező parlamenti és európai parlamenti képviselői valamint kormánytagok részvételével.

Tovább olvasom

Dobner Győző: A reformáció harmadik ága

Elhangzott a Keresztény Zsidó Társaság Elnökségi Ülésén 2017. november 20.-án

A reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplésére gazdag esemény sorozattal, programokkal készültek a protestáns egyházak külön-külön és együtt is.
Mivel nem vettem részt a Sportcsarnokban lezaljott közös rendezvényen, nincsenek információim arról, megemlékeztek-e a reformáció Luther és Kálvin nevéhez fűződő két fő irányzata mellett a harmadik, kevéssé ismert mozgalomról – az anabaptizmusról. (Úgy vélem, ebben a körben nem szükséges a görög alapszó jelentésére időt töltenünk.) A jelenlevők bizonyára ismerik a reformáció korszakának mozgalmait, de a harmadik ág meghatározó vezetői talán nem annyira ismertek.
Az elnagyolt történelmi tájékoztatás az anabaptizmust Münzer Tamás által vezetett parasztlázadással azonosítja, noha az általa vezetett mozgalom csupán egy radikális vonulata a Svájctól a német fejedelemségeken – Német Alföldön, ill. Kelet-Európán átívelő mozgalmaknak. A mozgalom egészének negatív megítélésében egy amerikai teológus történész (William R. Estep) gondos kutató munkája hozott változást.

Tovább olvasom
Back To Top