Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása, az antiszemitizmus szellemi gyökerei.( Az alábbi összefoglaló jegyzet hangfelvétel alapján készült. A teljes tanítás CD-je  e-mailen megrendelhető)

Az antiszemitizmus és a zsidóság szellemi elhívása ugyanannak az éremnek a két oldala, hiszen amit, vagy akit Isten szeret, azt az ellenség mindig gyűlöli. Sajnos ma a gyülekezetekben a szellemi harc kérdésében nem kap helyet Izrael,pedig Sátán nagyon is hagy helyet Izrael számára. Hitlernek fontosabb volt, hogy még akkor is zsidókat deportáljon Auschwitzba, amikor Németország már vesztésre állt a II. világháborúban. Ezt az ördögi logikátlanságot csak a Biblia alapján tudjuk megmagyarázni.
Isten arra hívta a zsidó népet, hogy sohase legyen olyan, mint a világ többi népe. („Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg, hogy kárhoztatnám, akit Isten nem kárhoztat… e nép egyedül fog lakni, nem számíttatik más népek közé. (4 Móz 23,7-8) Isten nem akarja, hogy Izrael más népek közé beolvadjon. Kérdés, hogy a kereszt teljesen eltörölte-e ezt a különbséget. A „nincs többé zsidó és görög, férfi és nő…” verset csak úgy értelmezhetjük, hogy a hit szempontjából valóban nincsenek különbségek közöttünk, Isten nem férfi, nő, zsidó vagy nem zsidó mivoltunk miatt fogad el minket, hanem hit által. Azonban Isten teremtette meg a különbözőségeket. Ő tette a férfit és a nőt különbözővé. Az ő gondolata volt, hogy a zsidó népet megkülönböztesse a világ összes többi népétől. (V.Móz.)

Ha a nemzetek nem biztosak abban az elhívásban, ajándékban, amit Isten nekik, mint nem zsidóknak adott, akkor Izrael kiválasztása könnyen féltékenységet vált ki belőlük. (A magyar zsidóság nagy részben azonban azt az utat választotta, hogy beolvadjon a többi nép közé). A pogány népek mindig felteszik a kérdést: miért különbözik ez a nép a többitől. Isten az élet üzenetét bízta a zsidó népre, a nagy kérdés az, hogy a világ többi népe elfogadja-e ezt az életet a zsidó néptől.

Ez a másság, különállás Izrael történelme kezdetétől ellenségességet váltott ki a többi pogány népből. Már a rómaiak is rossz szemmel néztek rájuk, rágalmakkal illették őket. A zsidó nép elhívásából következik, hogy a Sátán céltáblájává válik. Isten kiválasztott egy népet ebből a beteg világból és megtanította az ő útjaira. A világ népei közül elsővé tette Isten Izraelt. Ha meg akarjuk ismerni a zsidó nép titkát, akkor úgy kell ismerni Istent, mint szerelmest. Isten elsőként (gr: proton, azaz: különösképpen, legfontosabb módon) a zsidó népet szereti (Róma 1,16), az Evangélium elsősorban nekik szól. Ez nem tükrözi a keresztény egyház eddigi teológiáját, mégis, ez az apostoli teológia.

A történelem azt bizonyítja, hogy az első gyülekezet óta a kereszténység súlyosan eltért a Bibliától. A reformáció igaz gondolata, hogy folytonos reformációban kell élnünk. Ha azonban most azt fedezzük fel, hogy eddig nem adtuk meg a prioritást a zsidó népnek, akkor nekünk kell változni.

Ha pedig Isten Izraelt elsővé tette, akkor kell lennie valakinek, aki második. A második helyen lenni pedig nagyon nehéz, mert a testünk gyűlöli ezt. Pedig Jézus (Jésua) azt mondta, aki első akar lenni, annak mindenki szolgájává kell válnia. Aki élni akar, annak meg kell halnia. Egy francia zsidó filozófus, Julius Isac olyan messzire elment, hogy így fogalmazott: „A keresztények valójában gyűlölik Jézust, de mert arcképe, a kereszteken látható alakja minden templomban ott van, nem szabadulhatnak meg Jézustól. Ezért inkább a zsidó népet gyűlölik, akik Jézust adták a világnak.” A zsidók valójában a kereszt igazi valóságára emlékeztetik a keresztényeket, mert kiválasztottságuk miatt felszínre hozzák a világ népeinek féltékenységét. Isten a kiválasztottságra hívta a zsidó a népet, de a történelem azt bizonyítja, hogy inkább az üldöztetés, a gyilkosságok, a pogromok érték őket. Azonban a zsidó népnek is vannak bűnei, elvetették a Messiást, és gyakran gyűlölik más nemzetek fiait. Izraelnek is szüksége van Isten irgalmára, hiszen a zsidó népet a világ népeinek szolgájául hívta el, amely számukra is nehéz feladat.

Az elsőséghez kétszeres örökség, de kétszeres fegyelmezés is kapcsolódik. Amikor azt tanítja az egyház, hogy Isten már elvetette a zsidó népet, akkor valójában szellemi anarchiában, lázadásban van Isten akarata ellen. A zsidó nép olyan, mint egy hőmérő, amellyel a szív igazi állapota mérhető.

A Holokausztért az ítélet még nem érte el a népeket. Németország megtért-e teljesen? Ausztria elismerte-e, hogy Hitler osztrák volt? Magyarország teljes bűnbánatra jutott-e azért, ami itt történt a Holokauszt idején? Nem. Ezért bajban vagyunk és Isten ítélete még nem teljesedett be a Holokausztért. Az antiszemitizmus Sopron problémája is, Magyarország problémája is.

Egyre inkább abba a helyzetbe kerülünk, hogy vagy a Bibliától kell megszabadulni, vagy a démonikus gyűlölettől szíveinkben. Ez a kérdés egyre nagyobb kihívás lesz a magyar eklézsia számára is. Különösen annak fényében, ahogyan a Közel-Keleten az olaj körüli krízis egyre kiélezettebbé válik. Nem segít, ha a 60 évvel ezelőtti Holokauszt miatt sírunk, ám a jövőre nézve teljesen felkészületlenek vagyunk. A gyűlölet mögött, akár a Horthy rendszer katolikus világában, akár a nyilasok náci világban, akár a kommunizmus alatt, akár a mai Izrael-ellenesség formájában nyilvánul meg, ugyanaz a démoni gyűlölet van. A Jelenések könyvében olvasunk egy sárkányról, ahogyan az asszonyt akarja elpusztítani, akinek 12 csillag van a feje körül. A 12 csillag (József álma) Izrael 12 törzsére utal. Sátán azért gyűlöli a zsidó népet, mert Isten minden ígérete és a Messiás is tőlük származik. Sátánnak még lesz a történelemben egy nagy kísérlete erre a pusztításra.

Isten nem tette félre Izrael elhívását. Izrael dolga továbbra is, hogy a világ világossága, a nemzetek szolgája legyen. Pál azt kérdezi a Római levélben, hogy mi előnye van a zsidónak? A válasza pedig az, hogy mindenképpen sok.

Ha más népek imádkoznak, hogy Jézus térjen vissza erre a Földre, akkor az Úr ezt meghallgatja. De ha Izrael kiáltja, hogy „Áldott, aki jön az Úr nevében” (Báruch hábá besem Ádonáj), akkor Jézus visszajön! Ez pedig soha nem látott áldás és szellemi megújulás ideje lesz az egész világ számára.

Sopron, 2004. május 29.