Wintermantel Balázs: A holokauszt feldolgozása a Magyarországi Református Egyházban

Ravasz LA 2014-es Holokauszt Emlékév kapcsán Dr. Horváth Erzsébet, mint a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a református emlékezetpolitika befolyásos formálója tanulmányt jelentetett meg a Vigilia 2014/3. számában. A megjelent  tanulmány címe: Ravasz László és a református egyház a zsidómentésben, melyhez kapcsolódóan az alábbiakban közreadjuk Wintermantel Balázs kritikus, az őszinte szembenézést hiányoló olvasói reflexióját [1] amely az Egyházfórum hasábjain jelent meg.

Tovább olvasom

Aktív Európai Emlékezet program keretében

Aktív Európai Emlékezet program keretében A reménység kútjai címmel nemzetközi konferenciát szervez a Segítség az Élethez Alapítvány.

“Dávid idejében egyszer éhínség volt három egymás után következő évben. Amikor Dávid kérdést intézett az Úrhoz, ezt mondta neki: Saul miatt és vérengző háza népe miatt van ez, mivel megölette a Giboniakat”      2 Sám 21,1

“Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával a Messiás által és nekünk adta a békéltetés szolgálatát”            2 Kor 5,18

A “Reménység kútjai” találkozó sorozat (Budapest, Pozsony, Oswiecim) célja, hogy Közép-Kelet Európában elinduljon, megerősödjön és kiszélesedjen egy olyan megbékélési folyamat az Úrban, ami gyógyulást, ébredést és reményt adhat népeinknek az elmúlt évszázad diktatúráinak (fasizmus, kommunizmus) sötét évtizedei után.

Keresztényként elsőként “idősebb testvéreink”, magyar zsidó honfitársaink köztünk történt tragédiájára tekintünk, de azt is megértettük,  hogy Isten a “szenvedés sorközösségében” adja meg a megbékéléshez vezető utat, így meg szeretnénk érinteni más népirtó rendszerek által okozott szenvedéseket is.

“… a kiengesztelődés folyamat: A lépcsősor legalján megtalálhatók a nélkülözhetetlen építőkövek: „Vágy, akarat, igazság, bizalom, tisztelet, érdeklődés.”

Az első lépés a kommunikáció, a második a közvetítés, a harmadik a találkozás, a negyedik a beszélgetés, az ötödik a megvitatás, a hatodik a párbeszéd, a hetedik a párbeszéd, a nyolcadik a megértés, a kilencedik az együttélés.

A domb tetején egy kunyhó rajza, ahol már együtt élhetünk, a rajz felett a következő józan üzenet olvasható: NEM KÖNNYŰ, IDŐ KELL HOZZÁ, DE LEHETSÉGES.

Benoît Standaert
Megbocsátás és kiengesztelődés -Bencés kiadó/Pannonhalma, 2008. pp. 98-99.

Részletes program:

Tovább olvasom

A megbékélés kapujában

Igaz történet Isten szeretetérõl az Õ népe, a zsidók iránt Helmuth Eiwen lelkipásztor és felesége, Uli elbeszélése alapján.

Gail Harris

Ezt az írást Izráel Istenének és a zsidó népnek ajánljuk. Hálát adunk az Úrnak, hogy megnyitotta szíveinket a kijelentés elõtt, amely megmutatta az Õ mély, soha véget nem érõ szeretetét népe iránt.

Prológus

Amikor Uli Eiwen, az ausztriai Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) szolgáló Helmuth Eiwen lelkipásztor felesége tizenhat éves volt, nagyon fontos elhívást kapott az Úrtól. 1961-ben, egy svájci látogatás során éppen egy diabemutatót nézett Izraelről. Az egyik képen a Haifa mellett emelkedő Kármel-hegy volt látható, melynek látványa hirtelen nagyon mélyen megérintette. Elmondása szerint olyan volt, mintha egy hang szólalt volna meg a bensőjében: „Ez a te elhívásod.” A szobájába ment, és letérdelt imádkozni. Ezt mondta: „Jézusom, ha ez Tőled volt, kérlek, mutass nekem valamit a Te Igédből.” Ezékiel könyvénél nyitotta fel a Bibliát, és szeme a második rész harmadik versére esett, ahol a következőt olvasta:

Tovább olvasom

Izraelben magyarul – VII. rész

 

2008. április végén nyílt újra lehetőség Izraelbe utazni. A konkrét ok egy konferencia volt, a Jeruzsálem közelében fekvő Kiryat Yearimban. Első utam azonban ismét Netanya városába vezetett, idős barátainkhoz. Mint a legtöbbször, most is gyorsan jött létre ez az utazás. Sokszor gondolkodtam azon, hogy ez miért van így. Habakukk könyvének verse jut eszembe: „Mert e látomás bizonyos időre szól, a vége felé siet és meg nem csal..”
Vannak dolgok, amire az Úr nem úgy vezet el, hogy hosszas készülődés után nyit ajtót, hanem hirtelen, gyorsasággal. Gyakran tapasztaltuk, hogy így van ez az utakkal is, amiket Isten népe közé, a Szentföldre tehetünk. Egyszer csak megindul, mint a szülés, és már megvan a repülőjegy, egyeztetjük az időpontokat, csomagolunk és megyünk. Ez alkalommal is így volt. A készülődés utolsó napjaiban pedig ráadásul még az is kiderült, hogy május 1-én tartja az Izraelben élő magyar nyelvű közösség a maga megemlékezését a Soáról. Abban a reményünkben, hogy így, együtt találva a Magyarországon szinte elfelejtett „határon túli magyarokat”, eljuthat hozzájuk – legalább valamilyen szintű – megkövetés, bocsánatkérés. Ezért mindent latba vetettünk amit csak lehetett, hogy egy, a jeruzsálemi Jad Vashem emlékmúzeumban felolvasható üzenet megfogalmazódjék az indulás előtt. Az idő rövidsége – és a magyar valóság – nem engedte meg, hogy levelünk egy igazi, egész nemzetet, de legalább az ország hívő kereszténységének teljességének hangját megszólaltató üzenet legyen. Mégis megfogalmazódott a következő levél...   >>

Tovább olvasom

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása, az antiszemitizmus szellemi gyökerei.( Az alábbi összefoglaló jegyzet hangfelvétel alapján készült. A teljes tanítás CD-je  e-mailen megrendelhető)

Az antiszemitizmus és a zsidóság szellemi elhívása ugyanannak az éremnek a két oldala, hiszen amit, vagy akit Isten szeret, azt az ellenség mindig gyűlöli. Sajnos ma a gyülekezetekben a szellemi harc kérdésében nem kap helyet Izrael,pedig Sátán nagyon is hagy helyet Izrael számára. Hitlernek fontosabb volt, hogy még akkor is zsidókat deportáljon Auschwitzba, amikor Németország már vesztésre állt a II. világháborúban. Ezt az ördögi logikátlanságot csak a Biblia alapján tudjuk megmagyarázni.
Isten arra hívta a zsidó népet, hogy sohase legyen olyan, mint a világ többi népe. („Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg, hogy kárhoztatnám, akit Isten nem kárhoztat… e nép egyedül fog lakni, nem számíttatik más népek közé. (4 Móz 23,7-8) Isten nem akarja, hogy Izrael más népek közé beolvadjon. Kérdés, hogy a kereszt teljesen eltörölte-e ezt a különbséget. A „nincs többé zsidó és görög, férfi és nő…” verset csak úgy értelmezhetjük, hogy a hit szempontjából valóban nincsenek különbségek közöttünk, Isten nem férfi, nő, zsidó vagy nem zsidó mivoltunk miatt fogad el minket, hanem hit által. Azonban Isten teremtette meg a különbözőségeket. Ő tette a férfit és a nőt különbözővé. Az ő gondolata volt, hogy a zsidó népet megkülönböztesse a világ összes többi népétől. (V.Móz.)

Tovább olvasom
Back To Top