Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 2. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:

3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben
 
Peszách (Elkerülés)
A(z) (egyiptomi ford.megj.) kivonulás eseményei Izrael létében alapvető fontossággal bírnak, ezért a holdév az Exodus havával kezdődik Izrael számára. A Peszách ünnepén (Széder-nek hívják) Izrael, az Egyiptomból való csodálatos szabadulására és a kivonulással kapcsolatos eseményekre emlékezik.
A Széder ünnepe alatt felidézzük a csapásokat, a fáraó hajthatatlanságát, az egyiptomi istenek kudarcát, amelyek megjelentek a csapásokban, a csodálatos, tengeren át történő szabadulást, és az egyiptomi csapatok vízbefulladását. A peszáchi bárány elhozta a szabadulást Izrael számára, és az ajtófélfákon, szemöldökfákon levő vér távol tartotta a Halál Angyalát. Az angyal elkerülte az izraeliták hajlékait; ezért lett „Elkerülés” az ünnep neve. A kivonulás végeztével Izrael feladata az volt, hogy elfoglalja és belépjen az Ígéret Földjére.

Az Újszövetségben, számunkra Jesua a „Peszáchi Bárány”, akiben szabadulást találtunk.
Ez válik hangsúlyossá abban a Széderben, amelyet Jesua, közvetlenül a megfeszítését megelőzően, a valódi ünnep előtt megtartott. A Peszách általa való beteljesedését mind a négy evangéliumi beszámoló kihangsúlyozza.
A Peszách is, – ahogyan ezt az előzőekben megállapítottuk – minden ember számára hirdeti az Örökkévaló akaratát. Azt kívánja, hogy mindenki megszabaduljon a rabságból, és belépjen az ígéret földjére. Ezért, a Peszách egyszerre példázza és vetíti előre minden ember szabadulását a diktatúrákból és az elnyomásból az Istennel való megbékélés által.
Isten kiválasztotta Ábrahámot, majd utódait az egyiptomi rabszolgaságba vezette. Tekinthetünk-e erre úgy, mint jóakaratának egyik megnyilvánulására? Egyfajta nézőpontból bizonyosan, mivel ez tette képessé Izraelt arra, hogy betöltse papi elhívását, amelyben a nemzeteket is képviseli. Isten azonosul azokkal, akiket nyomorgatnak, és kinyilvánítja vágyát szabadságukat illetően. Izraelnek a szenvedéssel és a szabadulással kapcsolatos tapasztalatai példaként állnak mindazok számára, akik elnyomás alatt gyötrődnek.
A választott nép rabszolgaságban kezdte nemzeti létét, és ebből számtalan más ember is erőt merített. Amerika alapítói és a Puritánok Izrael kivonulására tekintettek, amelyből inspirációt nyertek, és hittek abban, hogy hasonlóan szerencsés utat követtek, amikor átkeltek az Atlanti-óceánon. Martin Luther King szintén az Exodus-t hangsúlyozta, amikor az Emberi Jogok mozgalmát irányította. Számos felszabadítási mozgalom kapott reményt Izrael kivonulásának történetéből. Kim Hansik tiszteletes támogatásának köszönhetően Korea nemzete megtartja a koreai ’Elkerülés’ ünnepét. Olyan ételeket fogyasztanak, amelyek emlékeztetik őket a kommunizmus ellen vívott háború alatt elszenvedett rabságukra és a japán elnyomásra. Ahogyan a koreai keresztények hálát adnak az Örökkévalónak szabadulásukért, párhuzamot vonnak közelmúltjuk történelme és Izrael szabadulás-élménye között.
A Peszách megünneplése arra a napra tekint előre, amikor az egész világ megszabadul; Izrael és a nemzetek egyek lesznek a Messiás uralma alatt. Az egész világ az Ígéret Földje lesz minden nemzet számára, és mindegyiknek becsület és tisztelet jut osztályrészül. Ha hitben zajlik az ünnep, az olyan szellemi erőt szabadít fel, amely az Ézsaiás 2:3 által leírt bibliai látás felé tereli a történelem irányát, amikor a világ majd megismeri az Örökkévaló egyetemes Tórájának újszövetségi alkalmazását, és az Ő akarata szerint él, az Isten Beszéde pedig „kiárad a Cionról”. A Peszách-Exodus még részletesebb jelentéstartalmáról a Jewish Roots (zsidó gyökerek) és az Israel, the Church and the Last Day (Izrael, az egyház és a végidők) című könyvemben írok. A Peszách-Exodus prófétai jelentőséggel bír a Jesua visszatérését megelőző utolsó napok tekintetében is. A Jelenések könyve értelmezhető úgy, mint a Peszách-Exodus világméretű megismétlődése. Ennek a kornak a „fáraó”-ja az Antikrisztus. A csapások a Földre zúdulnak, amely megfelel a bibliai Egyiptomnak. Isten népét a Szellem pecsétje védelmezi (Jel. 7.), így a csapások nem árthatnak neki (éppen úgy, ahogyan Izrael védelmet élvezett Gósen földjén (l. 2Móz. 8:18; (22); 9:26). Isten népe a zsidó népből és a  föld minden törzséből és nemzetéből való emberekből áll (Jel. 7).  Ugyanúgy egy Exodus-szerű szabadulás megy majd végbe, bár nem a tengeren át, hanem a Dicsőség felhőjébe, amikor megtörténik a szentek elragadtatása (Jel. 11:15 -18; 14:14 -16). Az Antikrisztus seregét, és az istenteleneket eléri az Örökkévaló izzó haragjának kiáradása (Jel. 19; Zak. 14).  E hatalmas kivonulás után Isten népe belép az Eljövendő Korba (Jel. 21). A Peszách megünneplése közbenjárói tevékenységek sorozatából áll, amelyek az utolsó napok szabadítással kapcsolatos  eseményei felé mozdítják a világot.  Az ünnepben kiábrázolt valóság szellemi erőt szabadít fel ahhoz, hogy az be is teljesedjen. A világ megváltásáért elmondott imák részét képezik a szédernek. Nekünk, messiáshívő zsidóknak Yeshua a Peszáchi Bárány, aki azért halt meg, hogy engesztelést szerezzen bűneinkért. Ő a Mózes által megjövendölt igaz próféta (5Móz. 18:15-19), aki kivezet bennünket a rabszolgaságból és az ígéret földjére vezet minket. Ő Izrael Királya, a mi Főpapunk, és az egész föld Királya.
……folytatás következik !