Izraelben-magyarul V. rész
Három hetes izraeli önkéntes munka után 2007. augusztus 19-én érkeztem Netanyára. Alig két hónap telt el legutóbbi látogatásom óta, amikor megismerhettük a helyi magyar klub tagjait. Már akkor elhatároztam, hogy következő alkalommal Klári néni és Imre bácsi meglátogatásán túl, szeretnék személyesen találkozni újdonsült idős magyar zsidó barátainkkal.
10 nap története…
Megérkezésemkor elkezdtem telefonon felvenni a kapcsolatot azokkal, akik legutóbbi találkozásunkkor megadták elérhetőségüket. Sikerült időpontokat egyeztetni. Szinte minden napra jutott egy vagy két találkozó, de az élet is szervezte a programomat. Így futottam össze „véletlenül” Netanya főterén Berkovits Yehudával, akinek könyvéből az előző részben idéztünk. Ebből a „véletlen” találkozásból maratoni, közel öt órás beszélgetés kerekedett ki, de csak azért ennyi, mert Joszi bácsi, a Klub vezetője és felesége már vártak rám otthonukban, ahol nagy szívélyességgel fogadtak.
A találkozó elõtt felkészülõ megbeszélést tartottunk egymás között, imádsággal és a program egyeztetésével. Egyikünk imádságában fogalmazódott meg, hogy ez az alkalom már régóta, évtizedek óta készül az Úr terveiben. Megalapozza 30 év barátság, és ez idõ alatt kiépült kölcsönös tisztelet. (izraeli barátaink és az idõs magyarok között).
Öröm volt látni, hogy a dicsőítés ideje alatt a zsidó testvérek együtt énekelték velünk az ismert héber dallamokat.
Az igét Helmuth Eiwen hirdette. A Jn. 4,22-ből: „Az üdvösség a zsidók közül ered.” volt az igehirdetés témája. Helmuthot és feleségét Ulit Isten különlegesen és prófétikus módon vezette Izrael szeretetére, a megbékélés szolgálatára (lsd. "A megbékélés kapujában") valamint az „Olajfa mozgalmába”, amelynek célja megbékélést vinni a zsidók felé, hordozva Jézus szeretetét, valamint visszavezetni az eklézsiát szellemi gyökereihez.
Sándor Péter a Zsidó Hitközség vezetője őszinte, protokoll mentes szavakkal megköszönte az együttlét lehetőségét, beszélt a zsidó keresztény párbeszéd fontosságáról. Tekintetében ott volt a zsidó évezredek öröksége és zárszóként ezt mondta:
