Skip to content

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a Bevezetésből

„Az igazat, a színtiszta igazat és csakis az igazat.” Az evangélium valóban az igazság, a színtiszta igazság. Az evangélium, amelyet a keresztyénség hirdet: Isten kegyelmének örömhíre az egyénhez, amelyet oly tökéletesen foglal össze a Római levél első nyolc fejezete és azok a kis traktátusok, amelyek „Négy (vagy Öt) szellemi törvény” címen summázzák az evangélium üzenetét. Ám mégsem a teljes igazság. A teljes igazság megköveteli, hogy helyreállítsuk az evangélium zsidóságát.Ennek a kis könyvnek egyetlen egyszerű üzenete van, mégpedig az, hogy ha a keresztyénség nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az evangélium zsidóságát helyreállítsa, akkor az evangélium egyik kulcsfontosságú összetevője hiányzik belőle. Ennek következtében pedig nem képes betölteni a „nagy küldetés” parancsát, a zsidó nép pedig nem képes a népek helyes értelemben vett világosságává válni. Nem kísérelem meg meghatározni, mit is jelent valaminek a zsidó mivolta.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?

Tovább olvasom

Dr. Dan Juster: Pogány eredetűek a keresztény ünnepek?

A hitük gyökereinek helyreállítására törekvő keresztények gyakran tesznek olyan kijelentést, hogy az Egyház nem a megfelelő időpontokban tartja meg ünnepeit. Ezzel valójában azt mondják, hogy az Egyházi ünnepek pogány eredetűek. Ezért felhívást intéznek az „Örökkévaló ünnepeihez” való visszatérésre (3Móz. 23). Én úgy látom, hogy a messiáshívő zsidók nem hangoztatják ezt annyira, mint a gyülekezeteikhez csatlakozó keresztények, akik üzenete úgy szól, hogy a legtöbb keresztény megbékélt a paganizmussal (pogánysággal)! A paganizmus miatt a Húsvétot és a Pünkösdöt téves időpontokban ünneplik, és a Karácsony is teljesen a pogány vallásokban gyökerezik. Ez az állítás annyi megosztást hoz, hogy bölcsen tesszük, ha utánajárunk, tényleg van-e bizonyíték ennek alátámasztására.

Tovább olvasom

Nyilatkozat

Mélyen elszomorít és aggaszt bennünket, hogy országunkban egyesek a náci és nyilas eszméktől megfertőzötten a gyűlölet útjára lépve, odáig merészkedtek, hogy meggyalázták Raoul Wallenberg a ”világ igazának”szobrát. A Duna parton pedig az  ártatlanul meggyilkolt zsidó honfitársaink emlékművére festettek  antiszemita uszító feliratot…

Tovább olvasom

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 2.rész

Más hasonló messiási ünnepi vacsorák a régi forrásokban

A Holt tengeri tekercsek új jelentőséget adnak az Újszövetségről való tárgyalásoknak. Sok közös elem van a Midrás Rút-ban leírt messiási bankett és az újszövetségi eucharistia között, valamint a Qumran közösség messiási bankettje között. Az esszénusok szokásuk szerint először a kenyeret áldották meg és ezek után a bort. Ez történik az eucharistia során is. Az esszénusok a „lehem ve’tirosh” elgondolást követték, ahol a „tirosh” szó a friss, fiatal szőlő levére utalt, amelyet még nem erjesztettek meg”.
Az esszénus közösség messiási vacsorájának legjobb leírását az „Izrael számára adott karta az utolsó időkre” című dokumentum tartalmazza. Az esszénusok szent közösségi vacsorája Izrael Messiásának eljöveteléhez kötődött, és hasonlítható a korai keresztény agapé vagy szeretet vendégség gyakorlatához. Megjelenik itt a „jachad’, vagyis egység, közösség szó is, ugyanúgy mint az angol „Holy Communion” szóban találunk (Szent Közösség), melyet az Úrvacsora, vagy Eucharistia szavakkal fordítunk. Bár az esszénusok vacsorája alapvetően eszkatologikus volt, ne beszélt az eljövendő világ reménységéről, ahogyan ezt a Midrás Rút szövege teszi.

Tovább olvasom
Back To Top