Dr. Dan Juster: Egy megújított teológia az Egyháznak, vagy Izraelnek és az Egyháznak 4. rész

Sha’ul/Pál a Messiás Menyasszonyának nevezi az Ef. 5-ben az egy új embert. Ez nem jelenti Isten népe identitásának megkülönböztetõ etnikai azonosító jeleinek az eltörlését. És ez nem jelenti azt, hogy a zsidó hívõk ne lennének tagjai népüknek is éppen úgy, ahogy egyek a hívõk testével. Látjátok ez egy paradoxon – ez összetett. Így az ‘új ember’ hasonlít a házassághoz. Amikor két ember egy testté válik, az csak azért lehetséges, mert õk férfi és nõ. Ti csak akkor vagytok ‘egy új ember’ a hívõk testében, ha zsidók és pogányok vagytok. Hogyha ti egykori zsidók és egykori pogányok vagytok, akkor nektek hiányozni fog a közös kapcsolatnak a teljes titka és a közös áldás. Azt akarom nektek mondani, hogy 37 éve boldog házasságban élek. Ma boldogabb vagyok, mint valaha! Én valóban örülök, hogy a feleségem egy nõ! És örülnünk kellene annak, hogy a zsidók zsidók és a pogányok pogányok. A messiási zsidók nem szeretik magukat keresztényként nevezni, jellemezni. Tudjátok miért? Az emberek azt mondják: Nos, megtévesztõk lévén, õk valóban keresztények, de álcázzák magukat, mint …

Nem nem ezért! Az ok az, hogy az 1.,2., és a 3. században az elsõ zsidó hívõk a Messiáshívõ zsidók, SOHA NEM NEVEZTÉK MAGUKAT KERESZTÉNYEKNEK! Õk már azelõtt léteztek, mielõtt a kereszténység nevet kapott és õk továbbra is Izrael megmenekült maradéka voltak – az Út követõi – Messiáshívõ zsidók. A kereszténység volt az a kifejezés, amelyet a messiási judaizmuson belül a pogányokra alkalmaztak. Így mi szeretnénk az egyetlen kivétel lenni az egész világon, akik nem hívjuk magunkat keresztényeknek. Hiszen látjátok, zsidó életet élünk, megtartjuk a Shabbatot, megünnepeljük az ünnepeket, nem fogyasztunk disznó- és rákhúst. Néhányunk még ortodox életet is él és a keresztény szó egyáltalán nem illik arra a valóságra, akik mi vagyunk, és amit csinálunk.

A keresztény szó beillik a messiási judaizmus nemzetek felé való adaptációjának. Nos, mi valóban létrehoztunk valami teljesen ellentéteset. Úgy gondolom, hogy ez egy mennyei dolog, hogy a Messiáshívõ zsidók az elmúlt 35 év óta nem akarták „keresztényeknek” hívni magukat. Ez nem pusztán nyelvi, ez teológiai kérdés.

A papság meghatározása:

Most a pogányok alkotják ugyanazt a papságot és nekünk meg kell jegyeznünk néhány dolgot errõl a papságról. A valóban legfontosabb szakaszok egyike Kéfa/Péter elsõ levélben van, majd találunk hozzá a Róma levélben néhány fontos szempontot. Lapozzunk az 1. Kéfa/Péter 2. fejezetéhez! (Ez egy teológiai lecke, igaz? Tudjátok a második eljövetelrõl kellett volna prédikálnom, de megadatott számomra az az öröm, hogy valami különlegeset adjak nektek.) Figyeljétek meg az 1. Pét./Kéfa 2,9-ben ugyanazt a kifejezést használja a hitre jutott pogányokra, amit az Exodus könyve a zsidó népre. A helyettesítési teológia hívei szeretik ezt a verset rossz módon alkalmazni: De ti választott nép, királyi cohanim/papság, szent nemzet, Isten saját tulajdonba vett népe. Abból a célból, hogy hirdessétek Annak dicséretét, aki kihívott titeket a sötétségbõl az Õ csodálatos világosságára. Egykor nem-nép voltatok, de most Isten népe vagytok – azelõtt nem kaptatok irgalmat, de most könyörületet nyertetek.Ezek a kifejezések a 2.Mózes 19 elején találhatóak meg és a fenti idézetben a pogányokat írja le ezen a módon. Yeshua pogány követõire ugyanazokat a kifejezéseket alkalmazza, mint a zsidó népre. Nektek most óvatosan ki kell bogoznotok ezt, mivel látjátok, hogy a pogányok valójában etnikai csoport nem pedig egy „nemzet”. Õk hasonlóak egy nemzethez. Izrael egy valódi nemzet. Tudjátok, igazán valódi, mint egy nemzet, mint etnikai hús és vér, hadsereg, terrortámadások, önvédelem. A keresztények nem egy ilyen nemzet. Így amikor a keresztényeket szent papságnak nevezi, nem azt mondja, hogy ez a papság a zsidó nép helyére kerül, hanem hogy õk egy papság, amely hasonló a zsidó hívõkhöz. Egységet képeztek a Messiásban a zsidó hívõkkel – az egy új ember – de a zsidó hívõk még mindig részei a zsidó népnek, és a francia hívõk még mindig részei a francia népnek, és a kínai hívõk még mindig részei a kínai népnek, és a japán hívõk még mindig részei a japán népnek, mert minden nemzetnek a megmenekült maradéka elõre vetíti azt a napot, amelyen az a nemzet Istenhez jön. Az Új Jeruzsálemben minden nemzet – õk még mindig nemzetek az Új Jeruzsálemben – elviszik majd az õ különbözõ dicsõségüket az Új Jeruzsálembe. Tudjátok miért? Mert Isten szereti a változatosságot.
Isten, aki minden fajtát megalkotott, olyan sokat, hogy meg sem tudjuk õket számolni, akarja a közösségi karakterek és a különbözõ etnikai csoportok változatosságát. És tudjátok, hogy még ennek a Földnek az ígéretével kapcsolatban is, ha tanulmányozzátok az 5.Moshe/Mózes 32. 5.Moshe 2. és az ApCsel. 17. fejezeteit – megtaláljátok Isten kijelentését, mely szerint a Föld a zsidó népé. Ez egy elõképe annak, hogy minden ember az Ígéret Földjére jön, amit Isten tartogat a számára. És amikor Izrael megkapja az örökségét, akkor a nemzetek is megkapják a sajátjukat. Látás kérdése, hogy Isten azt kívánta a világtól, hogy hirdesse az Õ akaratát és igazságát azáltal, hogy ezt mondja: Igen Isten, Neked van jogod kiosztani a földet! Így a pogányok, akik a nemzetek megmenekült maradékához tartoznak, el vannak híva egy szent tisztségre, ahol váll-vállhoz vannak együtt a zsidó hívõkkel. Együtt alkotják a hívõk testét, a papság egyenrangúságában, mialatt zsidók és pogányok maradnak, és még mindig betöltik ebben a papságban Istennek a zsidókra és pogányokra vonatkozó végzését. Ez csodálatos, és valóban mély, nem egyszerû dolog! Most összefoglaljuk az elsõ két pontot, majd rátérünk a harmadikra:
3. Izrael a zsidó nép még mindig Isten választott népe.
4. Yeshuában hívõ zsidók még mindig részei népüknek.

A pogányok elhívattak egy papságba:

Hadd tegyek most hozzá egy apróságot itt, ahogy ezen gyorsan végigmegyünk. Nagyon fontos megérteni azt a dolgot, amit úgy hívnak – a hívõk teste – ami a zsinagógából származik, hogy felismerjük, amivé válnunk kell. Mert különösen a nyugati világban nagy a torzulás. Ahol a hívõk nem azok, akiknek elhívattak, és én most gyorsan megmutatom nektek a különbséget. A hívõk testének elméletileg azt kellene kifejeznie, amit én úgy nevezek: “Tanítványsági Szövetségi Közösségek” De amit mi kitermeltünk nyugaton az „Vallásos Eseményt Elõállító Részvénytársaságok”, amelyek egyházi szabadkereskedelmet gyakorolnak. Közös versengés. És a statisztikák szörnyûek, bizonyítva azt, hogy nem vagyunk tanítványok! Ez azt jelenti, hogy a kis csoportok alapvetõen fontosak a test életében, a kölcsönös elszámoltathatóság, a tanítványi rendszerek, ám amit mi létrehoztunk, az nem ez. Mi “az esemény”-t állítjuk elõ. Isten embere az, aki mindannyiunkat képes megnevettetni egy 28 perces prédikáció alatt multimédiás dicsérettel. De még ha gyûlöljük is Istent, akkor is megragad bennünket, mert olyan hatásos (vagy éppen hatalmas). A negyedik dolog következik, amely talán a legfontosabb. A pogányokat nem hívják zsidóknak, amikor elfogadják a Messiást. Ez a mai torzulások egyike. Az egy-törvény mozgalom. Nos, az ApCsel. 15-ben szerepeltek az úgynevezett „csatlakozási feltételek” mert amikor õ így szólt: …az õ (Moshe) szavait olvassák minden Shabbaton a zsinagógákban. Amikor Ya’akov ezt mondta, valójában ezalatt természetesen azt értette, hogy minden pogánynak be kell tartani az egész törvényt. Valóban ezt mondta? Azt gondoljátok, hogy ez az, amit közölni akart? Õ olyan embereknek ír, akik már megtértek. És a döntésük belekerült a levélbe – ApCsel. 15,19: Ezért az a véleményem, hogy ne gördítsünk akadályokat a pogányok útjába, akik Istenhez fordulnak. Miért? Mert római világban ezek voltak azok a dolgok, amelyek egyértelmûen nem voltak erkölcsi egységben a tízparancsolattal. Mivel Moshénak/Mózesnek a legkorábbi idõktõl fogva minden városban megvannak a hirdetõi, hiszen az õ szavait olvassák minden shabbaton a zsinagógákban.
Nem csupán a tízparancsolat, hanem a vér szentsége. De amikor Õ azt mondja, hogy Moshénak/Mózesnek õsidõktõl fogva megvannak a hirdetõi minden városban és olvassák õt a zsinagógákban, arra utal, hogy a pogányok megismerhetik Moshe/Mózes által, mi Isten egyetemleges akarata: nem azt, hogy nekik zsidókká kell válniuk.

A Hegyi beszédnek vannak tórai aspektusai:

A Hillél rabbik különbséget tettek az egyetemleges Torah, amelyet a 2. században Noachikus parancsoknak hívtak – azaz a 7 alapparancs, amely összegzi az összes olyan dolgot, amely univerzális a Torah-ban, szemben azokkal a dolgokkal, amelyek csak a zsidókra vonatkoznak. Van különbség az egyetemleges Tóra és a zsidókra vonatkozó között. De Moshe/Mózes témáját minden héten olvassák a zsinagógákban, és nem tartalmazza a levél és az Apcsel. 21,25-ben görögül, amikor Ya’akov ezt mondja: De a pogányok számára, akik Yeshuában hitre jutottak, mi egyöntetûen megírtuk döntésünket, hogy tartózkodjanak bálványoknak szentelt dolgoktól, a vértõl, a megfulladt állattól, és a szexuális erkölcstelenségektõl. Hadd mondjak valamit nektek arról, amirõl Ya’akov itt beszél. A görög szövegben azt mondja, hogy a pogányoknak nem szabad ilyet tenni, ellenben tartózkodni kell a bálványoktól és a vértõl, a megfulladt állattól és a paráznaságtól.
Most a „nem ilyen dolgok” kifejezés azt jelenti, hogy õ azt mondja Sha’ulnak/Pálnak, hogy te Sha’ul/Pál menj és végezd el az áldozatot, így majd a nép tudni fogja, hogy az egész törvényt megtartod. De a pogányoknak megmondtuk, ne tegyék meg ezeket a dolgokat. A pogányoknak nem szabad ezeket megtenni. Ez most érdekes dolgokat terem a Galatákhoz írt levélben, és néha, ha egy kicsit figyelmesebben elolvassátok, látni fogtok valami nagyon fontosat, amit azelõtt nem. Galata 5,2: Jegyezzétek meg szavaimat – Én, Sha’ul/Pál mondom nektek, hogy ha alávetitek magatokat a b’rit milah-nak, a Messiásból egyáltalán nem lesz semmi hasznotok.

Õ pogányokhoz beszél és nem zsidókhoz. Körülmetélte Timotheost, és a Torah-nak való engedelmességnek élt. Ezt pogányoknak írta, akik alá voltak rendelve a körülmetéltek pártjának, akik eljöttek hozzájuk, és azt mondták, hacsak nem vagytok zsidók, akik Moshe/Mózes Torah-ja szerint vagytok körülmetélve, nem üdvözülhettek. Ami a vita tárgyát képezte az ApCsel 15-ben. Azt mondja: Ismét figyelmeztetlek benneteket: bárki, aki aláveti magát a b’rit milah-nak, kötelessége az egész Torah-t megtartani!Ha nem vagytok körülmetélve, nem vagytok kötelezve az egész Torah betartására. Így Sha’ul/Pál következtetése az, hogy ne tedd! Van itt egy eretnekség, ami Izraelbe jön – de sokkal kisebb számban megtalálható nyugaton is. Úgy nevezem ezt „Egy törvényû nép”. És õk ezt körmönfont módon végzik.
Természetesen jobb az egész törvény szerint élni. Nem ez nem így van! Jobb, ha zsidó vagy! Neked mégis alkalmaznod kell ezeket, mivel ez illik az Új Testamentumhoz: Te sem válhatsz el, te sem élhetsz többnejûségben – ezek a változások Yeshuában. Legjobb út a pogányok számára, hogy a saját országukban ne az egész törvény szerint éljenek, hanem a törvény egyetemleges és etikai aspektusa szerint, amelyet Yeshua és az apostolok tanítottak olyan módon, hogy az evangélium meg tudjon gyökerezni országaikban. Legjobb út azoknak, akik Japánban, Kínában és Indiában élnek hogy magukévá teszik az evangéliumot a leghatásosabb módon. Nekünk nem szabad homogenizálni a pogányokat a létrejövõ zsinagógába. A pogányokat nem hívják zsidóknak. Az ötödik dolog – itt van egy ellentét – a pogányok arra hívattak el, hogy felismerjék zsidó gyökereiket. Vissza a Róma 11-hez – ez egy ellentét. Tõlünk nem várja el senki, hogy zsidó életet éljünk, de akkor te azt mondod nekünk, hogy fogadjuk el a zsidó életet. Igen, egy bizonyos mértékig tõletek elvárható, hogy elfogadjátok a zsidó életet azt értve ez alatt, hogy meg kell ismernetek az ünnepeket, mert ezek szolgáltatják Yeshua megértéséhez a hátteret. Tisztelnetek kellene a zsidó népet az ünnepek és a Shabbath megtartása miatt, bár nem vagytok kötelezhetõek arra, hogy így tegyetek. Ezért, ha ezekben az idõszakokban vannak ünnepeitek, amelyek megjelenítik az Új Szövetségben való beteljesedését, tisztelve a zsidó népet, de anélkül, hogy úgy tartanátok meg azokat, ahogy a hagyománytisztelõ zsidók teszik, rendben van, mert ezzel megadjátok a tiszteletet zsidó gyökereiteknek.
A Bibliát bibliai nézõpontból kell értelmeznünk, miszerint a nemzetek arra hivattak el, hogy elismerjék zsidó gyökereiket úgy, ahogy a Róma levél 11. fejezetében olvassuk: Ám nektek, pogányoknak ezt mondom: mivel én magam a pogányokhoz küldettem … Róm. 11,13/a Mit mond a pogányoknak? A 16. versben így szól: Ha pedig az elsõ zsengeként felajánlott hallah/tészta szent, éppen úgy az egész kenyér. Majd a 18.versben ezt mondja: … ne fuvalkodj fel, mintha jobb lennél a (kitöretett)ágaknál! Ha mégis dicsekszel: nem te tartod a gyökeret, hanem a gyökér téged. Úgy gondolom, a gyökér a Messiás, de a „gyökerek” az õsatyák, visszamenõleg a zsidó nép megteremtésének kezdetéig. Majd így beszél a 22-23 versben: Alaposan vizsgáld meg Isten irgalmát(kegyelmét ford.megj.) és haragját: egyrészt azok iránt, akik elestek haragját, másrészt pedig irántad való irgalmát, ha megmaradsz ebben az irgalomban! Máskülönben te is kivágatsz. Viszont, ha õk nem maradnak meg a hitetlenségben, szintén beoltatnak, mert Isten képes arra, hogy visszaoltsa õket. Hiszen ha te levágattál a természetes vadolajfáról, és a természet rendje ellenére beoltattál a szelíd olajfába, akkor azok a természetes ágak mennyivel inkább be fognak oltatni saját olajfájukba! Nos, az olajfa Isten Népe. De ezzel kapcsolatban tudnotok kell, hogy ez a zsidó nép saját fája, mivel tõlük ered az egész dolog. A pogányok a „vad olajfáról” származnak. A különbözõ nemzetek beoltattak ebbe a szelíd olajfába. Amikor beoltattatok, nem váltatok egy másfajta terméssé. A beoltás, a fa szellemi életét nyújtja számotokra, de mezõgazdaságilag, az ezen az ágon kifejlõdött gyümölcs nem ugyanolyan, mint a szelíd olajfa eredeti termése. De ti mégis teremtek gyümölcsöt, gyümölcsöt, amely jellemzi azt az ágat amelyrõl származtok. Így a fa ábrázolása bemutatja az ágak különbözõségét, különbözõ etnikai csoportokból és népekbõl – mindannnyian egy fában – és megmutatja számunkra, hogy a zsidó nép visszaoltatik, ha ilyen módon akartok rájuk gondolni.

Az egyház – Izrael nemzetközössége:

Ez azt jelenti, fel kell ismernünk, hogy az Egyház Izrael nemzetközössége. Tehát amikor egy pogány Yeshuában hívõvé válik – bár nem tud róla – részévé válik, vagy kapcsolódik a zsidó néphez. Nem zsidó, de kapcsolódik hozzá. Én úgy használom a nemzetközösség gondolatát – abban az értelemben, hogy vegyük például Nagy Britannia birodalmát napjainkban – a Birodalom különbözõ nemzetei a zsidó törvény egyetemleges aspektusai alá jöttek, de õk nem ünnepeltek meg bizonyos ünnepeket, amelyeket a britek viszont igen. Õk a brit nemzetközösség részei voltak és profitáltak a hozzá való tartozásból és kapcsolódtak Nagy Britanniához. Ugyanezen a módon a pogányok most Izrael nemzetközösségévé váltak – egy nagyobb izraelita csoportosulás, anélkül, hogy igazi Izraellé válna. És így kapcsolódván a Messiáshoz kapcsolatba kerülnek a zsidó néppel. Így a hívõk teste a zsidó nemzetközösség. Nos ez egy másik módja, hogy megértsük. De itt következik az utolsó pont. A pogányok elismerik zsidó gyökereiket, együttmûködnek a zsidó néppel, bátorítják õket, hogy tartsák fenn (õrizzék meg) a zsidó életstílust az egész világ kedvéért. A pogányok egy különleges papságra hívattak el Izrael megmentése érdekében.

Izrael féltékenységre ingerlése:

Az utolsó pont: Lássuk. 13. vers: Nektek, pogányoknak pedig azt mondom: ha tehát én pogányok küldöttje/apostola vagyok, dicsõítem szolgálatomat, mert ezzel talán féltékennyé tehetem véreimet, és így megmentek közülük némelyeket. Hiszen ha elvettetésük a világ megbékélését szolgálta, mi mást jelentene befogadtatásuk, mint életet a halálból? Figyeljétek meg, hogy õ (Sha’ul/Pál) azt mondja itt, én azt mondom nektek, pogányok, nektek ugyanaz az elhívásotok, mint az enyém, dacára annak, hogy zsidó vagyok. Magasztaljátok a szolgálatot, hogy féltékenységre ingereljétek a zsidókat – ami azt jelenti, ébresszetek vágyat bennük Yeshuának az élete iránt, amelyet bennetek látnak, mivel Yeshua élete az övék, és hogy ebbõl lesz egy növekvõ maradék; meg fogtok menteni néhányat közülük. Õ (Sha’ul/Pál) azt mondja, a szabadulás eljött a pogányokhoz, amelynek feladata az, hogy Izraelt féltékennyé tegye, ezért a pogányoknak adatott egy papság Izrael megmenekülése céljából. És a fejezet végén ez a papság irgalmasként van jellemezve. Ez azt jelenti, hogy a hívõk egész teste – mindazok, akik követik Yeshuát – irgalmasnak kell lenniük a zsidó néphez, támogatniuk kell Izrael nemzetének a létezését és túlélését, és meg kell mutatniuk Isten szeretetét olyan módon, hogy a zsidó nép érdeklõdését felkeltse Yeshua/Jézus iránt és partnerként a Messiáshívõ zsidókkal, hogy Izrael megmenekült maradéka – a zsidó hívõk Yeshuában – növekedjenek, növekedjenek és növekedjenek. Addig, amíg a végsõ – az egész Izrael megmenekül – esemény be nem következik.

Összefoglalás:

Amikor ti ezzel az egésszel foglalkoztok, hogy a hívõk teste egy olyan valami, amely bele van ültetve és csatlakozik és kapcsolódik Izraelhez, amelynek részben van egy Izrael azonossága, de nem teljes azonossága, hanem csak hasonló, a kapcsolat és a beültetés tekintetében. Felfogjuk, hogy Izrael, a zsidó nép még mindig Isten választott népe, és a zsidó hívõk Yeshuában még mindig részei népüknek. Továbbá, hogy a pogányok behívattak ebbe a papságba – egy különleges papságba – a zsidó hívõkkel együtt. Ebben a pogányok nem azért hívattak el, hogy zsidóvá váljanak, viszont arra igen, hogy elfogadják hitük zsidó gyökereit, hogy támogassák Izraelt, hogy partnereivé váljanak a zsidó hívõknek és hogy a pogányok hívattak be ebbe a partneri kapcsolatba, mint Izrael megmeneküléséért egy papság. Nagy titka az újszövetségi írásoknak, hogy a pogányok Yeshuán keresztül beletartoznak Isten papságába és partneri kapcsolatban vannak a zsidó néppel, különösen a messiáshívõ zsidókkal. Helyesen jellemezni a zsidók és pogányok közötti kapcsolatot a Messiásban egy kulcsot jelent ahhoz, hogy betöltsük Istennek az utolsó napokra vonatkozó céljait. Ámen.
Isten áldjon benneteket, fogadjátok el és teljesen értsétek meg ezt az üzenetet Yeshua/Jézus nevében! Ámen

Dr. Daniel Juster a Tikkun Ministries International igazgatója
Eredeti kiadó: Tikkun Ministries International
www.tikkunministries.org
A fordítás és annak közreadása a szerzõ szíves hozzájárulásával történt.