Mi közünk Jeruzsálemhez című konferencia rövid összefoglalója
https://www.youtube.com/watch?v=5Ggxq6atvcs&feature=youtu.be
Avner Boskey: A „behelyettesítési teológia kétélű kardja”
A keresztények nagy része a „behelyettesítési” teológiában hisz – ez igaz az evangéliumi és karizmatikus keresztényekre is. Lehet, hogy meglepően hangzik, de még azok a keresztények is, akik „szeretik Izraelt” és rendíthetetlenül hisznek az Izraelnek adott ígéretek prófétai teljesedésében a jövőben, a valóságban szintén a behelyettesítő teológia gyakorlati megvalósítói.
• Mi is a behelyettesítés teológiája?
• Honnan ered (mik a történelmi gyökerei)?
• Miért ennyire széles körben elterjedt az egyházakban?
• Hogy lehet, hogy még azok is, akik nagyra értékelik a hit zsidó gyökereit végül a gyakorlatban mégis a „behelyettesítés” teológiájának követői lesznek?
• Milyen lépéseket tegyünk, hogy ezt az erődítményt „lerontsuk”?
Jöhet-e valami jó Samáriából?
Cirka i.sz szerint 150-ben egy samáriai Jézus-hívő ember, Jusztinusz volt az egyik első teológus, aki a „behelyettesítés” elméletét hirdette. A samaritánus közösség, amiben Justin nevelkedett, ismert volt mély zsidó ellenességéről.
Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma – Tatai István ref. lelkész előadása
A konferenciára az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2013. november 18-án a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében került sor.
Endreffy Zoltán: Az antijudaizmustól az antiszemitizmusig
A szerző katolikus filozófus, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa volt (2005.†)
Publikálva: A holokauszt Magyarországon európai perspektívában című kötetben, Balassi Kiadó – 2005.
Írásomban arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen felelősség terheli a kereszténységet a holokauszt ügyében. Mértékadó teológusok és egyháztörténészek szerint a kereszténység volt a holokauszt egyik előzménye és oka. Karl Rahner például, a XX. század talán legnagyobb katolikus teológusa, így ír erről:
Senki sem kételkedhet abban, hogy a kereszténység történetében létezett egy majdnem kétezer éves embertelen, kereszténytelen és elvetendő antiszemitizmus… Az egyház közvetlenül nem felelõs a Holocaustért; kortörténetünk e borzalmas eseményének elõidézésében lényegesen közrejátszott sok más ok is. De vajon lehetséges lett volna-e a Holocaust, ha nem burjánzott volna a lelkekben az antiszemitizmus elõtte oly sok évszázadon át egészen az egyház legfelsõ köreiig és onnan lefelé a köznapi keresztényekig és az egyházi szónokokig?1
Igaz ugyan, hogy a zsidók kiirtását az egyházak sohasem rendelték el, mégis nem csekély mértékben járultak hozzá a holokauszthoz. Hitler ugyanis csak a gyakorlatban próbálta megvalósítani azt, amire az egyházak évszázadokon át törekedtek: hogy eltüntessék a zsidókat mint zsidókat, és megsemmisítsék a judaizmust, vagyis a zsidóságot mint vallást. A „végső megoldás” szoros kapcsolatban volt tehát a keresztény antijudaizmussal és antiszemitizmussal. De mi az antijudaizmus és mi az antiszemitizmus?
A Marsch des Lebens mozgalom szolgálata Magyarországon
A purim ünnepe után egy héttel érkeznek németországi barátaink, hogy szétszakítsák a hallgatás leplét és az antiszemitizmus sötét oszlopait megrendítsék az alázat, az elődök náci bűneinek elismerése, a bocsánatkérés által. Mi magyar keresztény résztvevők melléjük állunk, és szeretnénk a zsidó közösség előtt is elismerni, hogy Magyarország akkori hivatalos vezetése a németek oldalán társ-tettessé vált a Holokauszt népirtásában, a magyar társadalmat is magával sodorva, amibe a mi szüleink és nagyszüleink is tartoztak.
Események:
Április 1. Reggel 9 óra: „Változtassuk a halál útjait az élet útjaivá” konferencia a Bálint Zsidó Közösségi Házban. Közös program a Bálint ház és a Mazsihisz szervezeteivel.
A zsidó-keresztény kapcsolatok alakulása és a megbékélés teológiai aspektusból
Elhangzott: Zsidó élet az osztrák-magyar határ mentén, tudományos konferencián Nyugat-magyarországi Egyetem-Sopron, 2015. 11. 12. Szervező: Holokauszt Emlékközpont A zsidó-keresztény kapcsolatok alakulása és a megbékélés teológiai aspektusból PDF
Zsidó élet az osztrák-magyar határ mentén, tudományos konferencia Sopronban
Történelmi együttélés Nyugat-Magyarországon
2015. 11. 12-13.
Szervező: Holokauszt Emlékközpont
Helyszín: Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Brunszvik-terem 3. emeleti nagy-előadó
Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 5.
Résztvevők: középiskolai és egyetemi tanárok, egyetemi diákok, PhD hallgatók az ország minden részéről és a határon túlról (maximum létszám: 100 fő)
A konferencia nyelve: magyar
Részvételi díj: tanárok és diákok számára ingyenes (Tanárok számára 15 kredites oklevelet biztosítunk.)
Jelentkezés feltétele: kitöltött jelentkezési lap elküldése az oktatas@hdke.hu e-mailre.
Leírás: A konferencia célja, hogy megismerjük a nyugat-magyarországi prosperáló együttélést zsidók és nem-zsidók között, hogy a régmúltból lássunk jó példát. Az előadók a mai Magyarország, Ausztria és Szlovákia területéről jönnek, és tartanak előadást a hármas-határnál, Sopronban, a fent megnevezett témakörben. A konferencia fontos része a második nap délutánján megvalósuló tanulmányi út, melynek során olyan fontos településeket érintünk, mint Balf, Lakompak (Lackenbach) vagy Rohonc (Rechnitz). A konferenciát követően a publikációkat on-line elérhetővé tesszük.
A zsidó-keresztény kapcsolatok áttekintése a kezdetektől 1945-ig
Az apostoli korszak, mint a „bibliai mintadialógus” alapja Nagy Antal Mihály, Örök szövetség című tanulmánya szerint a zsidó-keresztyén párbeszéd első szakasza „bibliai mintadialógus”. Mivel ennek a dialógusnak a középpontjában mindig a názáreti Jézus személye állt, ezért megpróbálom feltárni az Őrá…
»Átok alatt és Krisztustól elszakítva« konferencia előadása 2. rész
Jézus Gyülekezetének megbízatása Izrael felé (Róm 10,14-21)
