Célok – bárhol, mindenkinek elérhetően - A messiáshívő szabadegyetemmel célunk, hogy átgondoltan, rendszerezetten tanításokat ajánljunk zsidó és nemzsidó testvéreinknek. Törekedtünk arra, hogy a jesivát úgy építsük fel, hogy minden érdeklődő számára elérhető legyen. Mivel az anyagok döntő többsége internetről letölthető/hallgatható,…
II. Messiási Konferencia Budapesten
2014. október 23- november 03.
Előadó: Dr. Arnold Fruchtenbaum
Előadó: Dr. Peter Hocken Téma: A zsidó nép és az egyház egysége (Mit cselekszik Isten Lelke napjainkban?) Időpont: 2014. február. 15. szombat, 17:00-20:00 Helyszín: Sophianum, Budapest VIII. ker. Mikszáth tér 1.
A keresztyén–zsidó kapcsolatokban a Szentföld tulajdonjogi kérdésének felvetése ma is jelentős vitákat provokál. A zsidók számára az Erec Jiszrael birtoklása az ősatyákkal kötött szövetségi ígéretek és ajándékok része, éppen ezért többségükben úgy gondolják, hogy aki a modern Izrael államának létjogosultságát megkérdőjelezi, az a holokauszt után élő zsidóság vallásának alapjait és annak túléléshez való jogát kérdőjelezi meg.
1. Teológiatörténeti adalékok
A jeruzsálemi templom lerombolása után a zsidóság azzal a reménységgel indult el egy újabb diaszpóra létbe, hogy Istene velük megy, s egykor majd visszahozza őket földjükre. Akkor mind a zsidók, mind a keresztyének egyetértettek abban, hogy a tragédia Isten büntetése volt. Miközben a keresztyének mindezt a Jézus-Messiás elutasításával kapcsolta össze, addig a zsidóság a szétszóratást inkább általános bűneinek tudta be, s ezen túlmenően az új exiliumot missziós lehetőségnek is tekintette. A keresztyén gondolkodás ekkor kezdte kiépíteni a behelyettesítés-teológiát, miszerint Izrael helyett a Jézus-hívők váltak Isten népévé.
Előadásomban arról a sokszoros bűnről fogok beszélni, amelyet népünk a zsidóság ellen követett el, és arról, hogy hogyan kell a bűnnel szembenéznünk a Biblia szavai szerint.
MEGLÁTOGATÁS
Először egy jól ismert bibliai verset szeretnék felidézni. A 2 Móz. 20,5-ben Isten a Tízparancsolat kapcsán kijelenti, hogy „… én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. [Meglátogatlak titeket], és azoknak a vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon.”
A Biblia két különböző értelemben használja a meglátogat kifejezést.
a.) „De ha a látogatás napja elérkezik, megtorlom bűneiket” (2 Móz. 32,34b). Akárcsak a 2 Móz. 20,5-ben, a látogatás szó itt is arra vonatkozik, hogy Isten ítéletet mond a nép és az utódok felett.
b.) „Majd ha elmúlik a Babilonnak adott hetven esztendő, meglátogatlak titeket, és teljesítem nektek azt az ígéretemet, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre” (Jeremiás siralmai 29,10). A látogatás itt az ellenkezőjét jelenti: Isten irgalmas lesz a népéhez, látogatása véget vet a népe feletti ítéletnek és eltörli azt.
A Messiás születését az Ézsaiás 7,10-14 is előre jelzi. „Kérj jelt Istenedtől, az Úrtól… maga az Úr fog nektek jelt adni: íme egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánu Él-nek nevezik el.” (Velünk az Isten). 200 évvel Krisztus születése előtt a görög nyelvű Septuaginta fordítása tisztában volt azzal, hogy a héber ’álmá’ szó a görögben a ’parthenosz’, vagyis ’szűz’ jelentésű szónak felel meg.
Ez a jel! Íme, a szűz fogan, és fiat szül, és Immánu Él- nek nevezik el (velünk az Isten). Ez volt az első jel! Van egy érdekes szakasz a Holt tengeri tekercsekben is, amely a Messiásról beszél, akit Isten nemz, és ezek a szavak a 2. Zsoltárból származnak. Dr. R. Gordis megállapítja, hogy ez a szakasz támasztja alá leginkább a Messiás isteni származását. Az V.Mózes 18,15-ben és 18-ban egy próféciát olvasunk, amit később Péter és István is felhasználtak (Ap Csel 3,22 és 7,37). Ez egy prófétáról szól, aki „olyan, mint Mózes”, akit „Isten fog előhívni”, és aki „Isten nevében fog szólni”.