Dobner Győző: A messiáshívő zsidó mozgalom és az evangéliumi keresztyénség 1.rész

yesuahA  mozgalmak  nem  előtörténet  nélküliek.  Sok  közülük hosszú  ideig  érlelődik,  majd  megjelenési  formát  keresve  és találva  tör  ki  az  ismeretlenségből. Természetesen  vannak olyan próbálkozások, amelyek sohasem válnak mozgalommá, egy  idő  után  elhalványulnak,  jelentéktelenné  silányulnak. Vannak mozgalmak, amelyek a történelem korábbi szakaszában rendkívül jelentősek voltak, majd szinte teljesen eltűntek az évszázadok viharaiban, azután váratlanul újra megjelenve nyúlnak vissza gazdag örökségük feltárásához. Ilyen  a  messiási  zsidó  mozgalom.  Zsidók  mozgalma, akik  elfogadták  a  názáreti  Jézust  mint  Izrael  és  a  világ Messiását.  Vallják,  ő  Isten  egyszülött  Fia,  akit  héber  nevén Jesuának hívnak. E hitvallásuk mellett sem kívánnak keresztyén vagy keresztény közösségek egyikéhez sem csatlakozni. Helyzetüket az első századi Jézusban hívő zsidók státuszához  hasonlónak  tekintik,  akik  Izrael  népéhez  tartoztak valós identitással.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a Bevezetésből

„Az igazat, a színtiszta igazat és csakis az igazat.” Az evangélium valóban az igazság, a színtiszta igazság. Az evangélium, amelyet a keresztyénség hirdet: Isten kegyelmének örömhíre az egyénhez, amelyet oly tökéletesen foglal össze a Római levél első nyolc fejezete és azok a kis traktátusok, amelyek „Négy (vagy Öt) szellemi törvény” címen summázzák az evangélium üzenetét. Ám mégsem a teljes igazság. A teljes igazság megköveteli, hogy helyreállítsuk az evangélium zsidóságát.Ennek a kis könyvnek egyetlen egyszerű üzenete van, mégpedig az, hogy ha a keresztyénség nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az evangélium zsidóságát helyreállítsa, akkor az evangélium egyik kulcsfontosságú összetevője hiányzik belőle. Ennek következtében pedig nem képes betölteni a „nagy küldetés” parancsát, a zsidó nép pedig nem képes a népek helyes értelemben vett világosságává válni. Nem kísérelem meg meghatározni, mit is jelent valaminek a zsidó mivolta.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?

Tovább olvasom

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 2.rész

Más hasonló messiási ünnepi vacsorák a régi forrásokban

A Holt tengeri tekercsek új jelentőséget adnak az Újszövetségről való tárgyalásoknak. Sok közös elem van a Midrás Rút-ban leírt messiási bankett és az újszövetségi eucharistia között, valamint a Qumran közösség messiási bankettje között. Az esszénusok szokásuk szerint először a kenyeret áldották meg és ezek után a bort. Ez történik az eucharistia során is. Az esszénusok a „lehem ve’tirosh” elgondolást követték, ahol a „tirosh” szó a friss, fiatal szőlő levére utalt, amelyet még nem erjesztettek meg”.
Az esszénus közösség messiási vacsorájának legjobb leírását az „Izrael számára adott karta az utolsó időkre” című dokumentum tartalmazza. Az esszénusok szent közösségi vacsorája Izrael Messiásának eljöveteléhez kötődött, és hasonlítható a korai keresztény agapé vagy szeretet vendégség gyakorlatához. Megjelenik itt a „jachad’, vagyis egység, közösség szó is, ugyanúgy mint az angol „Holy Communion” szóban találunk (Szent Közösség), melyet az Úrvacsora, vagy Eucharistia szavakkal fordítunk. Bár az esszénusok vacsorája alapvetően eszkatologikus volt, ne beszélt az eljövendő világ reménységéről, ahogyan ezt a Midrás Rút szövege teszi.

Tovább olvasom

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 1.rész

A svájci Dr. Friso Melzer egyszer Báselben bölcs és bátorító szavakkal fordult hozzám, amikor a német nyelvtudásom bizonytalanságát felfedtem előtte. „Je klarer der Geist eines Menschen, desto schlichter ist seine Sprache”- válaszolta, – vagyis: minél tisztább egy ember szelleme, annál egyszerűbben beszél.” Az a legfontosabb, hogy jelentőség teli és fontos gondolatokat fogalmazzunk meg. Az angol és német nyelvekhez fűződő kapcsolatom körülbelül olyan, mint ahogyan a feleségemhez viszonyulok: szeretem őt, de nem uralom őt. A mai napig is, ötvenhárom év boldog házasság után, őszintén, szeretettel és diplomatikusan közli a gyakorlati teológiára vonatkozó észrevételeit, és korrekcióit.
Ugyanígy, amikor a zsidó gondolkodással és a Midrás irodalommal foglalkozunk, nem segíti tudományos gondolkodásunkat, ha túlságosan elvontak vagyunk. A zsidó irodalom leggyönyörűbb ékkövei a Midrás irodalomban találhatók.

Tovább olvasom

David H. Stern: Gyöngyszemek

Összefogás a Zsidó Újszövetség és Kommentár magyar nyelvre történő lefordításáért és kiadásáért.

Amennyiben az Örökkévaló felindít Téged, hogy a megvalósításában bármilyen részt vállalj ( böjt,ima, anyagi hozzájárulás), kérjük támogass bennünket!

Anyagi felajánlásodat a Segítség az élethez Alapítvány 12010611-01057394-00100000 számú Raiffeisen Banknál vezetett számlaszámára küldheted el ( kérjük, a közlemény rovatban tüntesd fel: “JNT”)!

David H. Stern: Gyöngyszemek a Jochanan (János) szerinti evangéliumból…

A Jewish New Testament című Újszövetség fordítása azzal a céllal készült, hogy nyelvi eszközök segítségével helyreállítsa az újszövetségi írások zsidó kulturális és vallási kontextusát. Ez a fordítás egyenlőre csak német és angol nyelven olvasható. A szerző engedélyével ízelítőül néhány részletet választottunk János Evangéliumából,
és a szerző által az Újszövetség ezen fordításához készült kommentárból, amelyek rávilágítanak a Tanach (Ószövetség) és az Újszövetség kulturális és tartalmi összefüggéseire és segítenek abban, hogy – mind zsidók, mind keresztények – felismerjük közös gyökereinket, nemcsak az Írásokban, hanem a két közösség által ma is gyakorolt szertartásokban, ünnepekben.A kereszténység és zsidóság kapcsolatában gyakran felmerülő érv, hogy maguk az újszövetségi írások „vádolhatók” zsidó- ellenességgel. Különös gyakorisággal hangzik ez el János evangéliumát illetően.

Tovább olvasom

A troászi esti összejövetel rejtélye

Kedves Olvasók!

Izgalmas „utazásra” hív minket Risto Santala a finn lutheránus  tudós theológus, aki a Szent Írások mélységeit kutatja. Hosszú éveket  élt Izráelben és tanulmányozta az ősi forrásokat. A  Pál apostol – Saul rabbi: az ember és a tanító a zsidó iratok fényében című könyvében tárja fel  számunkra a troászi esti összejövetel rejtélyét.

részlet a könyvből:

Ennek az összejövetelnek a leírása így kezdődik: ” A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret…„. Az eredeti görög szövegben ez áll: „en de té mia tón szabbatón„, vagyis, a „sabbat elsején„. Ezt általában vasárnapnak szokták értelmezni, és amikor a gyülekezet ebben a különös éjszakai órában az Úr vacsoráját ünnepelte. A zsidók a napokat azonban napnyugtától napnyugtáig számolják. Az ősi keleti egyházak által használt szíriai Pesita az étkezést „eucharisztiának” nevezi, és hogy erre „b’jámmá d’chád b’sábbá” került sor, vagyis sabbatra következő napon, vagy – ha másképpen értelmezzük – a hét első napján. Franz Delitzsch  héber fordítása  szerint: „beechád básábbát„, amely szó szerinti jelentése: „az első napon a Sabbat  alatt„.

Miért jelenik meg a sabbat szó az eredeti görög szövegben és a szír változatban is? Lukács azt is írhatta volna, hogy a „hét első napján„, vagy a „hét első napjának estéjén„, ha valóban vasárnapról lett volna szó. Akkor szövege a héber „be jom ha rison” kifejezésnek felelt volna meg.

Tovább olvasom

Derek Prince: Izrael helyreállítása – tanítói levelek

Kedves Barátom!

2000 szeptemberében határoztam el, hogy újra Izraelbe költözöm, és azóta életem legnagyobb fizikai kihívásaival kerültem szembe. E két tény nem független egymástól, hidd el nekem! Amikor lépéseket teszel, hogy valamit tegyél az Úrért Izraelben, nagyon nagy ellenállásokban ütközöl. Többféle betegségem volt, mint amit megszámlálhatnék, rák, sokízületi gyulladás és kétoldali tüdőgyulladás. De Isten kegyelméből jó előmenetelt tapasztaltam.
Nem szándékozom dicsekedni, amikor azt mondom, nem zavar az országban uralkodó krízis. Szinte alig voltam úgy Izraelben, hogy ne lett volna krízis helyzet.

Tovább olvasom
Back To Top