Skip to content

Határozatban kéri az Európai Parlament Palesztina elismerését

Határozatban szólította fel az Európai Parlament az uniós tagállamokat arra, hogy az ENSZ-ben egységesen nyilatkozzanak és szavazzanak a palesztin államiság kérdésében. A képviselők által elfogadott állásfoglalás szerint Palesztinát az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie.  Az izraeli-palesztin tárgyalások folytatását kéri az Európai Parlament, amely kézfelemeléssel, nagy többséggel fogadta el a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. A képviselők szerint az EU-nak támogatnia kell a palesztin elnök kérvényét, amelyben a palesztin államiság elismerését kérte az ENSZ-től. Az EP a dokumentumban kifejti, hogy az úgynevezett kétállamos megoldás híve, azaz elképzelései szerint Izrael mellett létre kell jönnie az önálló, palesztin államnak is. A képviselők által megfogalmazott szöveg szerint az új államot az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie, csak úgy, mint Izraelnek.Az egyéb területi követeléseket (pl. a demográfiai változásokat figyelembe vevő módosításokat, vagy a Jeruzsálemen belüli változtatásokat) mindkét fél beleegyezésével lehet csak elfogadni – olvasható a szövegben. Az Európai Parlament a határozatban felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az úgynevezett telepépítéseket a palesztin területeken. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő ezzel kapcsolatban a héten emlékeztetett arra, hogy Izrael 1100 lakás építésébe fogott Kelet-Jeruzsálemben, amely nem járul hozzá a két fél közötti békés megoldáshoz. Emellett azt is kéri, hogy a Hamász ne lőjön ki több rakétát a Gáza-övezetből.

Tovább olvasom

A Pápa XVI. Benedek kijelentette: Az üdvösség a zsidóktól ered – a hívek tudatosítsák a zsidósághoz való kötődésüket!

„Az egyház szorosan kötődik a zsidó emberekhez” – mondta a pápa a Reichstag (a német parlament) épületében tartott találkozón. Arra szólította a keresztény híveket, hogy próbálják „tudatosítani magukban a judaizmushoz való belső kötődésüket”, mivel a keresztények számára „nem létezhet szakadás az üdvösség történetében. Az üdvösség a zsidóktól ered.”

„Jézus konfliktusát a judaizmussal nem szabad felszínesen, az Ószövetséggel való szakításként értelmezni” – magyarázta. A Hegyi beszéd nem érvényteleníti Mózes törvényeit, hanem „feltárja azok rejtett lehetőségeit, és teret enged radikálisabb követeléseknek. Az emberi cselekedetek legmélyebb eredője, a szív felé irányít bennünket, ahol eldől, hogy mi tiszta és mi nem, ahol a hit, a remény és a szeretet növekszik.”

A zsidó-keresztény párbeszédnek napjaink „egyre szekularizáltabb társadalmaiban erősítenie kellene Istenbe vetett közös hitünket – tette hozzá. – E hit nélkül a társadalom elveszti emberiességét.”

Tovább olvasom

Simon Perez, Izrael Állam elnökének üzenete a diaszpórában élő zsidó közösségeknek a Zsidó Újév 5772 alkalmából

Remélhetőleg a beköszöntő Újév meghozza a békéért kifejtett erőfeszítéseink gyümölcsét, a nagyobb biztonságot és a gazdasági fejlődést, és folytathatjuk azon törekvéseinket, amelyek a zsidó nép jövőjének védelmére irányulnak, valamint tovább erősíthetjük az Izrael és a diaszpórában élő zsidó testvéreink közti kapcsolatokat. Az elmúlt évben drámai változások söpörtek végig térségünkben, örökre megváltoztatva a Közel-Kelet arculatát. Egy olyan ifjú nemzedék indította el küzdelmét, amely bátran harcolt önmaga felszabadításáért, hogy leverje az elnyomó rezsimek bilincseit, és életét is kockáztatva elszántan követelje alapvető jogait a szabadságért, demokráciáért, méltóságért és munkáért. Mielőtt a por leülepedik, nehéz előre megjósolni, mire számíthatunk, de a kockázatok mellett is az elkövetkező év hatalmas lehetőségeket és alkalmakat kínál. Bátorságra van szükségünk, hogy felmérjük és megértsük a lehetőségeket, amelyek a jobb jövőt biztosítják. A térség demokrácia és a szabadság felé irányuló tendenciája Izraelnek is javára válik, és nagy érdeklődéssel figyeljük majd e folyamatot.
Tovább olvasom

Netanjahu békejobbot nyújtott Abbásznak az ENSZ-ben

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében újból megismételte a palesztinoknak tett békeajánlatát. Mint mondta, Izrael már újraalapításakor kinyújtotta a karját szomszédjai felé, de ezt ma is megteszi. Netanjahu hangsúlyozta: a tartós béke vágyával fordulnak szomszédjaik, Egyiptom, Jordánia, Törökország, de legfőképpen a palesztinok felé.
Az izraeli miniszterelnök békeajánlattal kezdte beszédét az ENSZ Közgyűlése előtt. Mint mondta, Izrael békével fordul szomszédjai, a palesztinok, valamint a többi elnyomott nép, többek között az iráni, a szíriai felé. Video itt

Tovább olvasom

Abbász Izraelt ostorozta, majd az ellenállás folytatásával fenyegetett

A Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Izraelt vádolta meg a béketárgyalások kudarcba fulladásáért. Abbász a szónoklatát megelőzően a nemzetközi nyomás, valamint a Hamasz kritikája ellenére is átnyújtotta ENSZ tagsági kérelmét. A tagsági kérelmének átnyújtását követően Abbász, a Közgyűlés előtt tartott beszédében megbékélésre szólította fel az izraelieket, majd egyben azzal vádolta meg őket, hogy Jeruzsálem felelős a kudarcba fulladt béketárgyalásokért. Azzal ostorozta a zsidó államot, hogy folytatta az izraeli építkezéseket a „palesztin területeken”, ezzel zsákutcába vezetve a békefolyamatot. Mint mondta, ezzel a politikával Izrael igyekezett aláásni a két állam megoldást, és már-már a Palesztin Nemzeti Hatóság létét is veszélyeztette. A palesztin vezető hozzátette: minden, a békefolyamat „felújítása” érdekében tett „igyekezete” ellenére az izraeli kormány álláspontjába ütközött. A palesztinok folytatni fogják a népi, békés ellenállást – jelentette ki Abbász. Abbász úgy vélekedett: „elég, elég, elég”, itt az idő a palesztin függetlenségre, véget kell vetni a 63 éve tartó „tragédiának”. A palesztin elnök szerint az ENSZ szavazás a palesztin államról az igazság pillanata lehet, amelyben az államok arról dönthetnek, hagyják-e, hogy tovább folytatódjon a világ utolsó „megszállása”. Abbász szerint a palesztin állam határainak az 1967-es vonalak előtti mezsgyéken kell húzódniuk, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. (Ez utóbbi azt jelentené, hogy a zsidóságot megfosztják legszentebb helyeitől, azok ugyanis az 1967-es vonalak mögött húzódnak.)

Tovább olvasom
Back To Top