Fejezetek a soproni zsidóság történetéből. A Holokauszt 70. évfordulója alkalmából a Soproni Zsidó Hitközség és a Soproni Magyar-Izraeli Baráti Kör szeretettel meghívja Önt az Elfeledett soproniak című kiállításra, ahol a ma élő emberek találkozása valósulhat meg – ha csak fényképek,dokumentumok…
Szerelemből Auschwitzba című film vetítése Budapesten VIII. ker. Horánszky u. 14. 
Jézus Szíve Társaság kollégiumának előadótermében. 2014. május 17-én 19 órakor.
A film narratív eszközzel mutatja be a pécsi születésű magyar zsidó holokauszt-túlélő, Garai András személyes történetét. Az átélt gyermekkori élményeken keresztül nyerhetünk bepillantást Magyarországon a 30-as, 40-es években zajló történelmi eseményekbe.
Garai András 3 évesen elvesztette édesanyját. Édesapja kikeresztelkedett és új házassága révén – egy őskeresztény nővel – Andris megmenekülhetett volna a deportálástól. Azonban a 16 éves kamasz fiú az éj leple alatt kiszökött otthonról és feljelentette magát a Gestapo-nál, hogy kedvesével, Ágival lehessen a gettóban. Másnap jöttek érte és elvitték. Andris számára ez nagy öröm volt, hiszen azzal lehetett, akit nagyon szeret. A két kamasz fiatalt egymás iránt érzett szerelmük pillanatokra kiragadja a zsúfolt vagon, a deportálás valóságából: „…nem volt minden bezárva abba a vagonba…” emlékezik vissza közel hetven év után Garai András…..
2014. április 22. és 27. között olyan német keresztény fiatalokhoz csatlakozunk, akik nagyszülei között a náci népirtások elkövetői vannak, és felelősséggel emlékezve a múltban elkövetett bűnökre, megkövetéssel járjuk be az 1944-es halál-menet útvonalát, az egykori bécsi országutat.
Hisszük, hogy csak akkor tehetjük a halál útját az élet és gyógyulás útjává, ha – a német példát követve – mi is végiggondoljuk falvaink, városaink, egyházaink, parlamentünk, felmenőink szerepét az elhurcoltak tragédiájában.
Voltak közöttünk hősök, mint Éliás József, Sztehló Gábor, Salkaházi Sára, Márton Áron és számos más ragyogó ember, akik tetteikkel igazolták: megértették a Szentírás szeretet parancsát.
A „Beszéljünk róla…” interaktív programsorozat 2014-ben a Holokauszt 70. Emlékévében valósult meg. A programsorozat célja az volt, hogy Magyarország több városába eljutva, a találkozások alkalmával méltó módon megemlékezzünk a holokauszt áldozatairól, mindeközben komplex, és hiteles útmutatást kaphasson a hallgatóság a vészkorszak történéseinek feldolgozásához.
A programunk megvalósításában egyedül bibliai (keresztény) hitünkből fakadó erkölcsi meggyőződésünk vezetett minket. A történelmi tényeket, az emberi cselekedetek morális súlyát vettük górcső alá a film és tudós szakemberek segítségével.
„Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.” Példabeszédek 14,43
A program első pillére: Szerelemből Auschwitzba – dokumentum és riportfilm (60 perc) vetítése volt.
A program második pillére a film megtekintését követő moderált interaktív pódiumbeszélgetés volt. A moderátor, mint az est házigazdája felvezette a beszélgetéseket és biztosította az interaktivitást a meghívott előadók és a megjelent közönség között.
A program a következő helyszíneken valósult meg:
Előadó: Dr. Peter Hocken Téma: A zsidó nép és az egyház egysége (Mit cselekszik Isten Lelke napjainkban?) Időpont: 2014. február. 15. szombat, 17:00-20:00 Helyszín: Sophianum, Budapest VIII. ker. Mikszáth tér 1.
A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr sport pedig profivá vált. Megjelentek az első sztárklubok és a nemzeti hősnek számító versenysportolók. Sokan közülük zsidók voltak.
Aranyemberek
Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak el. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. Zsidó volt első olimpiai bajnokunk is. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd mindjárt két úszószámot is megnyert Magyarországnak. Hajós sokoldalú sporttehetségére jellemző, hogy később válogatott labdarúgó, majd pedig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya lett. Építészként is jelentőset alkotott: nevéhez fűződik például a margitszigeti Sportuszoda, vagy a debreceni Aranybika szálló.