ÉFÓD-HÓSEN

A főpap ruháját 2Móz 28. és 39. r. részletesen leírja: az alsó- és a felsőruha (éfód és hósen) aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin- és lenfonálból készített szőttes volt. Az éfódot a köntös és az éfód palástja fölött viselték (2Móz 29,5; 3Móz 8,7). A hósen egy négyszög formájú táska volt, amelyben a jövendöléshez szükséges ÚRÍM és TUMMÍM volt. A fején turbánt (misznefet) viselt, a turbánon elöl aranyból készült virágdísz volt. Az öltözéket az öv (abnét) egészítette ki.

Vitás ügyekben ő kérdezte meg Istent az éfód, valamint az úrím és tummím segítségével (2Móz 28,30; Péld 16,33; 4Móz 27,21; 1Sám 14,31), s így õt illette a legfelsőbb döntés joga minden vallási kérdésben. Ő a közbenjáró Isten és ember között, amint a Zsid 5,1 összefoglalja szerepét.

Tovább olvasom

A zsidók története Sopronban

A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig

(vázlatpontok Dr. Pollák Miksa könyve alapján Bp.1896.)

  • A honfoglalók közt talán zsidó hitűek is voltak mivel, a csatlakozó kazár törzs a 8. sz.-tól áttért a zsidó hitre.
  • 953-ból tényként maradt ránk, a magyarországi zsidóságra vonatkozóan, hogy egy bizonyos Teha v. Teka nevezetű várispán Endre és Béla király alatt a Sopronhoz közeli / mai Vas-megye területén / Röjtökőrnek volt az ura. Béla király 1228-ban fosztotta meg ettõl a címétõl.(forrás: Khon S.:Héber kútforrások10.köt1.)
  • Zsidó hagyományok szerint őseik már a X. sz.-ban itt éltek, és a XI. sz.-tól már privilégiummal rendelkeztek.(Erre utal az a tény, hogy amikor a helyi zsidóság 1526-ban a várossal élet-halál harcot vív, akkor a 600 éves múltjukra hivatkoznak. Sajnos az 1317-es tűzvész során ezek a bizonyítékok megsemmisülhettek, de a Róbert Károly által 1324. jan. 25-én kiadott rendelkezés megerősítette, hogy szabadságot és oltalmat biztosít a város mind kereszténynek, mind pedig zsidónak.
  • A zsidóság jelenlétre utaló nyom a XIII. sz.-ból Sydány falu Sopron-megye határán.
  • A XIII. sz. elején Sopron szomszédságában Német-Újhelyen zsidó közösség és temető létezett.
  • 1354-ben Nagy Lajos korára a zsidók békében élhettek, üzletelhettek, ingatlanokat birtokolhattak, de mivel a dolgok hátterében térítő szándékok húzódtak meg, s mivel a zsidóság nem hajtott térdet, a későbbiekben kiűzi őket. Ekkor a zsidók Rudolf főhercegnél Német-Újhelyen találnak oltalmat, majd 1368-ban a király visszatérési engedélyt ad ki számukra. Lehetséges, hogy már ekkortájt volt soproni zsidó utca, ahol a kiűzetést követően katolikusok szereztek ingatlanokat.
Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 1. fejezetből

Transzkulturális judaizmus

A „nagy küldetési parancs”, amit Jesua (Jézus) adott, hogy az egyház tanítvánnyá tegyen minden népeket. Amikor a Messiás korai zsidó követõi elvitték az evangéliumot a pogányokhoz, szükségessé vált, hogy szétválasszák azt kulturális közegétõl annak érdekében, hogy lényegi üzenetét ne terhelje kulturális „csomag”, amely nem szükséges az üdvösséghez.
Jesua (Jézus) elsõ zsidó követõi számára traumatikus folyamat volt a felismerés, hogy a pogányoknak nem kell zsidókká válniuk, ha az üdvösséget keresik. Ez a folyamat Kéfá (Péter) látomásával, és Kornéliusz megtérésével kezdõdött.

A részleteket azonban Saul (Pál) dolgozta ki: az ember, akit Jesua (Jézus) a pogányokhoz küldött.Saul (Pál) akkor is jelen volt, amikor Jákov (Jakab) az elsõ Jeruzsálemi zsinat alkalmával bejelentette a döntést: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük, és nem kell megtartaniuk a Tórát (a törvényt) abban a formában, ahogyan az a kor tradicionális judaizmusának keretei között kifejlõdött. A hit közösségébe teljes értékû testvérként történõ befogadásnak velük szemben támasztott egyetlen követelményeként a négy micvá-nak (parancsolat) való engedelmességet szabták, amelyrõl a Cselekedetek 15,20-ban olvashatunk. …

Tovább olvasom

Kik a messiási zsidók?

messisDr. Dan Juster Messianic Judaism – részletek. A tanulmány teljes magyar nyelvű szövege kiadás előtt áll.

Olyan zsidókból áll ez a mozgalom, akik zsidóként élik ezt a hitet, és nem akarnak a nem-zsidó identitású kereszténység közé asszimilálódni. Ebből az is kiderül, hogy a messiási zsidók kihívást állítanak az elfogadott zsidó-keresztény konszenzus elé, miszerint a zsidó, aki hitre jut Jézusban, már nem zsidó többé, hanem helyette keresztény lesz. A messiási zsidók ma ugyanazt a státuszt keresik, amit a Jézusban hívő zsidók első nemzedéke élvezett, akik teljes értékű zsidókként fejezték ki hitüket, és akiknek hite Jesuában semmiben sem kompromittálta a választott néphez való tartozásukat. A messiási zsidó mozgalom erősödésével számos zsidó, aki valamilyen (többnyire protestáns) gyülekezethez tartozik, elfogadta a „messiási” jelzőt. Ez igaz sokakra, akik a „Zsidók Jézusért” (Jews for Jesus), erősen evangelizáló csoporthoz csatlakoztak. Ennek ellenére a kifejezés: „Messiási zsidó” elsősorban azokat írja le, akik kifejezetten zsidóként élik meg hitüket, szemben a „héber-keresztényekkel”, amely kifejezés olyan zsidókat ír le, akik valamilyen protestáns közösségen belül élnek.

Tovább olvasom

A háború célja nem értelmetlen

Véleményem szerint - Bolgár György újságíró, író, költő, a Klubrádió Megbeszéljük műsorának szerkesztője A libanoni háború, akármi lesz is a vége, egyetlen félnek kedvez: a Hezbollahnak. Annak a síita terror- vagy/és fegyveres szervezetnek, amely az elmúlt években berendezkedett Libanon déli részén, és onnan provokálta Izraelt.Ha az izraeli hadsereg folytatja a bombázásokat, akkor a Hezbollah és támogatói tovább kürtölhetik világgá, hogy az igazi terroristák az izraeliek, hiszen lám, mennyi civil áldozata van az izraeli támadásoknak.
Tovább olvasom
Back To Top