Adakozás
Egy szemtelen, követelődző koldusnak pénzt ad a rabbi.
A felesége korholja emiatt: – Hogy lehet egy ilyen alaknak pénzt adni!
Az olaszliszkai csodarabbit felkeresi Kohn…
Az olaszliszkai csodarabbit felkeresi Kohn. Elmondja, hogy vitája van Grünnel, s a rabbit kéri, hogy tegyen igazságot köztük. Elmeséli az esetet.
A rabbi szó nélkül végighallgatja, s azt mondja: – Neked van igazad!
Kohn boldogan távozik. Ám félóra múlva megjelenik Grün is. Elmondja, hogy vitája támadt Kohnnal, kéri, hogy a rabbi mondja meg, melyiküknek van igaza. Előadja az esetet.
A rabbi türelmesen meghallgatja, s a végén azt mondja: – Neked van igazad! Grün is elégedetten távozik.
Pesti Napló 1938. május 5. – magyar közéleti személyek deklarációja
A magyar irodalom, tudomány és művészet művelőinek egy csoportja az állampolgári jogegyenlőség elvének védelmében a következő deklarációval fordul a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz
Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.
A tükör választ ad…
A bölcs rabbit megkérdezi a tanítványa:
– Rabelében, miért van az, hogy ha valaki a szegényhez fordul, az segít, ha tud, de ha a gazdaghoz fordul a bajával, az meg sem látja.
Azt mondja a bölcs:
– Lépj az ablakhoz, nézz ki. Mit látsz?
– Utcát, jövőmenő emberekkel, állatokkal, járművekkel.
Valóságos csodarabbi a miénk!
- Valóságos csodarabbi a miénk! - mondja Kohn. - Ugyan, hiszen nem tud prédikálni - ellenkezik Grün -, nem tanulmányozza a Talmudot, nem tartja be a törvényeket . . . - Hát nem valóságos csoda, hogy mégis rabbi lett belőle?!…
Jön a Messiás?
Lázas reakciókat váltott ki a francia internauták és az online lapok egy részében Ariel Saron volt izraeli kormányfő állapotának január elején bekövetkezett rosszabbodása. Az izgalom az Izraelben óriási tiszteletnek örvendett, 2006-ban elhunyt Jichak Kaduri rabbinak egy érdekes jövendöléséhez kötődik.
Megemlékezés a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulójáról
A Budapesti Zsidó Hitközség, a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulója alkalmából megemlékezést tart 2014. január 17-én (péntek) 10:00 órakor a Dohány utcai zsinagógában. Beszédet mond: Deutsch László főrabbi; Énekel: Szilágyi Gábor kántor A kegyeletes megemlékezésre tisztelettel meghívjuk. Megjelenésére feltétlenül számítunk…
Jeruzsálemben egy öregúr minden áldott nap kimegy a Falhoz, immár hatvan éve.
Jeruzsálemben egy öregúr minden áldott nap kimegy a Falhoz, immár hatvan éve. 
Erről tudomást szerez a CNN riporternője.
Érdekelte a dolog, elment a Falhoz, majd azonosította a bácsit mialatt az imádkozott. 45 perc múltán az öreg megfordult, és elindult.
A riporter odament hozzá, hogy interjút készítsen vele:
-Bocsánat uram. Rebeka Smith vagyok a CNN-től. Hogy hívják Önt ?
„Egy dicső nemzetkép érdekében” – Randolph L. Braham történész, holokausztkutató
Öt évtizedes munkássága elismeréseként Randolph L. Braham október közepén a budapesti Holokauszt Emlékközpontban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és felavatta a róla elnevezett Tékát és Információs Központot. A magyarországi holokauszt legismertebb kutatója exkluzív interjút adott a Narancsnak.
Magyar Narancs: Előadásai során éppúgy, mint a tanulmányaiban visszatérően a magyar történeti emlékezet és a holokauszttal való szembenézés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Miért?
Randolph L. Braham: Magyarország más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan elmulasztotta vállalni annak a felelősségét, ami zsidó közösségeivel történt 1944-ben. Ehelyett csak arra történtek próbálkozások, hogy minden felelősséget a német nácikra, illetve a Szálasi-korszak magyar nyilasaira hárítsanak. Ez persze nem változtat a tényen, hogy a magyarországi zsidók elhurcolására és megsemmisítésére 1944 márciusa és júliusa között – Horthy Miklós kormányzása és a Sztójay-kormány alatt – került sor. Nagyon sok magyar a szíve mélyén sajnálja és szégyelli, ami történt. Többségük – egy dicső, tisztességes és becsületes nemzetkép megőrzése érdekében – mégis szükségét érzi, hogy bagatellizálja Horthy szerepét, és felmentse őt a felelőssége alól. A magyaroknak igenis nyíltan és őszintén szembesíteniük kell magukat saját történelmükkel.
Dr. Tatai István: Kié az Ígéret Földje?
A keresztyén–zsidó kapcsolatokban a Szentföld tulajdonjogi kérdésének felvetése ma is jelentős vitákat provokál. A zsidók számára az Erec Jiszrael birtoklása az ősatyákkal kötött szövetségi ígéretek és ajándékok része, éppen ezért többségükben úgy gondolják, hogy aki a modern Izrael államának létjogosultságát megkérdőjelezi, az a holokauszt után élő zsidóság vallásának alapjait és annak túléléshez való jogát kérdőjelezi meg.
1. Teológiatörténeti adalékok
A jeruzsálemi templom lerombolása után a zsidóság azzal a reménységgel indult el egy újabb diaszpóra létbe, hogy Istene velük megy, s egykor majd visszahozza őket földjükre. Akkor mind a zsidók, mind a keresztyének egyetértettek abban, hogy a tragédia Isten büntetése volt. Miközben a keresztyének mindezt a Jézus-Messiás elutasításával kapcsolta össze, addig a zsidóság a szétszóratást inkább általános bűneinek tudta be, s ezen túlmenően az új exiliumot missziós lehetőségnek is tekintette. A keresztyén gondolkodás ekkor kezdte kiépíteni a behelyettesítés-teológiát, miszerint Izrael helyett a Jézus-hívők váltak Isten népévé.