Skip to content

Személyes bizonyságtétel a Soproni Evangéliumi Gyülekezetből

De megalázza magát az én népem, amely az én nevemről neveztetik, ha imádkoznak, keresik az az én orcámat, és megtérnek gonosz útjaikból, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket és meggyógyítom országukat.” (II. Krónika 7,14-15)

A kezdetek

A történet 2001 nyarán kezdődött Magdi nénivel, a Soproni Zsidó Hitközség akkori vezetőjével… A helyi zsidóság történetéről érdeklődtem. Ő a városi levéltárba irányított, Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig (Bp.1896) című könyvéhez.

A levéltárban készítettem el egy vázlatot a soproni zsidósággal kapcsolatos fontosabb eseményekről. Ez avázlatlett az egyik alapja a későbbiekben megvalósult bűnbánati alkalomnak.

Tovább olvasom

Izraelben magyarul – VII. rész

 

2008. április végén nyílt újra lehetőség Izraelbe utazni. A konkrét ok egy konferencia volt, a Jeruzsálem közelében fekvő Kiryat Yearimban. Első utam azonban ismét Netanya városába vezetett, idős barátainkhoz. Mint a legtöbbször, most is gyorsan jött létre ez az utazás. Sokszor gondolkodtam azon, hogy ez miért van így. Habakukk könyvének verse jut eszembe: „Mert e látomás bizonyos időre szól, a vége felé siet és meg nem csal..”
Vannak dolgok, amire az Úr nem úgy vezet el, hogy hosszas készülődés után nyit ajtót, hanem hirtelen, gyorsasággal. Gyakran tapasztaltuk, hogy így van ez az utakkal is, amiket Isten népe közé, a Szentföldre tehetünk. Egyszer csak megindul, mint a szülés, és már megvan a repülőjegy, egyeztetjük az időpontokat, csomagolunk és megyünk. Ez alkalommal is így volt. A készülődés utolsó napjaiban pedig ráadásul még az is kiderült, hogy május 1-én tartja az Izraelben élő magyar nyelvű közösség a maga megemlékezését a Soáról. Abban a reményünkben, hogy így, együtt találva a Magyarországon szinte elfelejtett „határon túli magyarokat”, eljuthat hozzájuk – legalább valamilyen szintű – megkövetés, bocsánatkérés. Ezért mindent latba vetettünk amit csak lehetett, hogy egy, a jeruzsálemi Jad Vashem emlékmúzeumban felolvasható üzenet megfogalmazódjék az indulás előtt. Az idő rövidsége – és a magyar valóság – nem engedte meg, hogy levelünk egy igazi, egész nemzetet, de legalább az ország hívő kereszténységének teljességének hangját megszólaltató üzenet legyen. Mégis megfogalmazódott a következő levél...   >>

Tovább olvasom

Kiengesztelődés

vitorls_1…egyetlen, de nagyon erőteljes szó, amely mély emberi szenvedélyeket, szenvedést takar, és éppen ezért van rá szükség…

A szó eredete
A kiengesztelődés és a kollektív identitás
A kiengesztelődés nyolc építőköve
Kiengesztelődés és a transzformáció (átalakulás)
A történelmi sebek gyógyulása
A történelem legnagyobb sebei
A történelmi sebek gyógyulásának hét lépcsőfoka

1, A szó eredete:

Héber: tikkun olam/salom

Tikkun olam: meggyógyítani, helyreállítani, átalakítani, transzformálni.

Salom: teljesség, harmónia, integritás… Állapot, amelyben olyan emberek élnek, akik a természettel, önmagukkal, Istennel és egymással kiengesztelődve élnek.

Tovább olvasom

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása, az antiszemitizmus szellemi gyökerei.( Az alábbi összefoglaló jegyzet hangfelvétel alapján készült. A teljes tanítás CD-je  e-mailen megrendelhető)

Az antiszemitizmus és a zsidóság szellemi elhívása ugyanannak az éremnek a két oldala, hiszen amit, vagy akit Isten szeret, azt az ellenség mindig gyűlöli. Sajnos ma a gyülekezetekben a szellemi harc kérdésében nem kap helyet Izrael,pedig Sátán nagyon is hagy helyet Izrael számára. Hitlernek fontosabb volt, hogy még akkor is zsidókat deportáljon Auschwitzba, amikor Németország már vesztésre állt a II. világháborúban. Ezt az ördögi logikátlanságot csak a Biblia alapján tudjuk megmagyarázni.
Isten arra hívta a zsidó népet, hogy sohase legyen olyan, mint a világ többi népe. („Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg, hogy kárhoztatnám, akit Isten nem kárhoztat… e nép egyedül fog lakni, nem számíttatik más népek közé. (4 Móz 23,7-8) Isten nem akarja, hogy Izrael más népek közé beolvadjon. Kérdés, hogy a kereszt teljesen eltörölte-e ezt a különbséget. A „nincs többé zsidó és görög, férfi és nő…” verset csak úgy értelmezhetjük, hogy a hit szempontjából valóban nincsenek különbségek közöttünk, Isten nem férfi, nő, zsidó vagy nem zsidó mivoltunk miatt fogad el minket, hanem hit által. Azonban Isten teremtette meg a különbözőségeket. Ő tette a férfit és a nőt különbözővé. Az ő gondolata volt, hogy a zsidó népet megkülönböztesse a világ összes többi népétől. (V.Móz.)

Tovább olvasom

Derek Prince: Az antiszemitizmus gyökereiről – tanítói levelek

Kedves Barátom!

Egy római katolikus történész rövid, de nagy erejű összegzését adta 2300 év folytonos antiszemitizmusának: „Ahogyan az antiszemitizmust kutató történész visszatekint a borzalmak e mögöttünk álló évszázadára, nem tud elmenekülni a megállapítás elõl, hogy az emberi történelem leghosszabban tartó és legmélyebb gyűlölete az antiszemitizmus…
Más gyűlöletek talán túltettek rajta intenzitásukban egy-egy történelmi pillanatban, de sorban mindegyikük megtalálta – vagy napjainkban megtalálja – a maga helyét a történelem szemetesládájában. Ám milyen más gyûlölet tartott ki 23 évszázadon keresztül, élt túl egy hatmillió áldozatot követelõ genocídiumot, csakhogy érintetlenül és erõteljesen továbbéljen még hosszú ideig. Már a számadatok nagysága, ha egyben látjuk őket, magyarázatért kiált. Hogyan jött létre ennek a kipusztíthatatlan gyûlöletnek az egyvelege? Mi a lényege? Ki a feleős érte?…”

Tovább olvasom

Risto Santala: Az Ézsaiás 53

Risto Santala: Az Ézsaiás 53 a zsidó imádság-irodalomban santala1.jpg„… Az Ézsaiás 53 teljesen kimaradt a próféták könyvének éves olvasási ciklusából, a háftárákból. A Jálkut Mákhiri-ben szintén van egy zárójeles megjegyzés, amely az Ézsaiás 53-ra utal, miszerint: „itt hiányzik egy kicsi a dologból.”Az Engesztelés nagy napján egy zsidó úgy érzi, hogy bűneire bocsánatot kell találnia Isten előtt. Ezen a napon az Ézsaiás 53-at időnként említik az imakönyvek. Egy kifejezetten az ünnepnapokra vonatkozó imádságokat tartalmazó imakönyv, a Máchzor Rábbá egy bámulatos imádságot tartalmaz, amelyet a 6. században élt Rabbi Eleázár Kálir írt. Ezt az imát gyakran hallani a zsinagógákban.

Tovább olvasom
Back To Top