A zsidó és a keresztény vallás alakulásáról, változásáról mesélnek azok a leletek, amelyeket a Mária Magdolna (Mária Magdaléna) városában feltárt kétezer éves zsinagógánál találtak izraeli régészek. A zsidó valláshoz köthető leleteket a Galileai-tenger partján fekvő Migdalnál folyó ásatások során találtak meg az izraeli szakemberek. A korábban Magdalaként ismert településen előkerült egy kőtábla, amelyen egy hétágú gyertya, azaz egy menóra látható, azonban maga az épület és a feltárt pénzérmék Jézus, illetve a kereszténység elterjedésének időszakából származnak.

A holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi konferencián szerdán az Országházban.

A magyar külügyi tárca vezetője a kétnapos rendezvényen tartott záróbeszédében azt hangoztatta: a magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak, számunkra ez a legnagyobb nemzeti trauma, amivel szembe kell nézni.

„Elfogadjuk a felelősséget” – tette hozzá Martonyi János, aki Navracsics Tibornak a konferencia előző napján tartott beszédével kapcsolatban megjegyezte, hogy a miniszterelnök-helyettes a magyar kormány, az ország és nemzet nevében beszélt.

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidóellenes törvény, amellyel kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása.
A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó polgári és politikai emancipációja az 1867-es kiegyezés után emelkedett törvényerőre. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1867 decemberében beterjesztett emancipációs törvény (az 1867. évi XVIII. törvénycikk) kimondta: “az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosultak”. Az állam a zsidó vallást bevett felekezetnek, a zsidókat pedig izraelita vallású magyar állampolgároknak ismerte el.