Részletek a könyvből (hátsó borító): 

Majd eljutottunk egy olyan vershez, ami számomra nagyon nagy kihívást jelentett. „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam” (Jn 14,6), mondja Jesua. Ehhez érkezve azt éreztem, hogy ez egy olyan kijelentés, ami mellett nem mehet el az ember. Nem ugorhatod csak át, ha elolvasod, hanem hoznod kell egy döntést. Elhiszed, hogy Jézus az igazság? Akkor ezt a kérdést feltettem magamnak is. Meglepődve szembesültem a bennem már kiformálódott válasszal, hogy igen, elhiszem. Akkor körülbelül három és fél éve úton voltam, hogy megtaláljam az igazságot. Bejártam egy hosszú utat ebben a keresésben és azt éreztem, hogy megvan, megtaláltam. Az igazság nem egy vallás vagy egy életforma volt, ahogy eredetileg gondoltam, hanem egy személy.

Anatoli Uschomirski 1959-ben született zsidó szülők gyermekeként Ukrajnában. Nem kapott vallásos nevelést és 33 éves koráig Jézusról, pontosabban a zsidó Jézusról sem hallott. Egy amerikai messiáshívő zsidó könyvét (Stan Telchin: Elárulva) elolvasva kezdett el érdeklődni a messiási hit iránt. Nem…

Sok széder esten vettem részt, többnyire ortodox zsidók között, ami számomra nagy megtiszteltetés volt, ahogyan az is, amikor ritkábban neológ zsidók társaságában, szám szerint a legtöbbet azonban messiási zsidók (azaz Jeshuát Messiásként elfogadó), de zsidóságukat hangsúlyosan fontosnak tartó, ezért a kívülállók által többnyire csak kereszténynek tartottak társaságában; de ez az első olyan alkalom, ahol hívő zsidók és hívő keresztények között lehetek egy pészáhi széder alkalmon, ha nem is vacsorán, s ahol azt a megtisztelő felkérést kaptam az előzetes vetésforgó elv alapján, hogy én beszéljek a pészáh keresztény megközelítéséről.

2017. május 2-3-án konferenciát tartott a kijevi Messiási Zsidó Gyülekezet. A konferencia címe: „Megmerülni az Atya szeretetében”.
 
Ez a kijevi messiáshívő gyülekezet a világ legnagyobb messiási zsidó gyülekezete. Vezetője Borisz Grisenko többször is járt Budapesten az MJBI működése során. Szolgálatuk nyitott az összes keresztény felekezet felé, legyen az ortodox, protestáns, katolikus vagy szabadkeresztény. Ők voltak a kijevi Menetelés az Életért szervezői, a tübingeni Menetelés az Életért közösség vendéglátói. 
A kijevi Dicsőítésükben sokat merítenek az Ukrajnában annyira honos chaszid zsidó dallamokból és táncokból. A közösség életének vibráló ereje és szellemi frissességéhez kevés hasonlóval találkozunk.
Idei konferenciájuk vendége Heidi Baker evangélista és a Kansas City IHOP (International House of Prayer) dicsőitői voltak.

Kohn Lipót lelkész úr, aki korábban rabbi volt, a Broadway 626. szám alatti zsidómisszió vezetője, tegnap kiadott egy prédikációt Jézus, Dávid Fia, Isten Fia címmel. Az igerész a Sámuel második könyve 19,12[1]: „Testvéreim vagytok, csontom és húsom vagytok; miért lennétek hát utolsók, mikor visszahozzák a királyt?” Kohn úr egyebek között ezt mondta:

Dávidnak királyként legfigyelemreméltóbb jellemvonása az, hogy bár ekkor már győzelmes hadserege lett, a tíz törzs mellette van, mégsem hódítóként tér vissza, utat törve hatalmas erői élén, hanem alattvalói ölelésébe szeretne visszatérni. A nép egyetértésével és egyhangú jóváhagyásával tér vissza. Dávid e messiási jellemvonásában bizonyos mértékig megfigyelhetjük Dávid Fia és Ura dicsőséges jellemének és királyságának visszfényét – Jézusét, akit Dávid szimbolizál.