Tisá BeÁv – a zsidóság legnagyobb gyásznapja

tisabeav„Mindenki, aki gyászol Jeruzsálemért, érdemesül, és látni fogja a vigasztalását…”

A legjelentősebb zsidó gyásznap – ebben az évben 2013-ban, július 15-én hétfőn 20:37 órakor vette kezdetét és másnap kedd estéig (21:15 óráig) tart – teljes böjtnap, amikor nem eszünk és nem iszunk semmit, előző este napnyugtától másnap, a csillagok feljöveteléig, de utána sem eszünk húst, nem iszunk bort, nem ünneplünk másnap délig. Ennek az oka az, hogy a történelmi hagyomány szerint a Templom egész éjszaka és másnap, áv hónap 10-én is még jó ideig égett.

A hagyomány szerint e nap mindig is szerencsétlen nap volt az idők folyamán, sok tragikus esemény történt áv hónap kilencedikén.

Tovább olvasom

HELMUTH EIWEN – a Wr.Neustadt-i ICHTHYS gyülekezet pásztorának Linzben a „Reménység Forrásai – Aktív Európai Emlékezet” konferencián elhangzott tanítása.

grntalmaElőadásomban arról a sokszoros bűnről fogok beszélni, amelyet népünk a zsidóság ellen követett el, és arról, hogy hogyan kell a bűnnel szembenéznünk a Biblia szavai szerint.

MEGLÁTOGATÁS

Először egy jól ismert bibliai verset szeretnék felidézni. A 2 Móz.  20,5-ben Isten a Tízparancsolat kapcsán kijelenti, hogy „… én, az Úr, a te Istened  féltékeny Isten vagyok. [Meglátogatlak titeket], és azoknak a vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon.”

A Biblia két különböző értelemben használja a meglátogat kifejezést.

a.) „De ha a látogatás napja elérkezik, megtorlom bűneiket” (2 Móz.  32,34b).  Akárcsak a 2 Móz. 20,5-ben, a látogatás szó itt is arra vonatkozik, hogy Isten ítéletet mond a nép és az utódok felett.

b.) „Majd ha elmúlik a Babilonnak adott hetven esztendő, meglátogatlak titeket, és teljesítem nektek azt az ígéretemet, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre” (Jeremiás siralmai 29,10). A látogatás itt az ellenkezőjét jelenti: Isten irgalmas lesz a népéhez, látogatása véget vet a népe feletti ítéletnek és eltörli azt.

Tovább olvasom

Risto Santala: A Messiás születésének jele

betlehemi csillag(1)A Messiás születését az Ézsaiás 7,10-14 is előre jelzi. „Kérj jelt Istenedtől, az Úrtól… maga az Úr fog nektek jelt adni: íme egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánu Él-nek nevezik el.” (Velünk az Isten). 200 évvel Krisztus születése előtt a görög nyelvű Septuaginta fordítása tisztában volt azzal, hogy a héber ’álmá’ szó a görögben a ’parthenosz’, vagyis ’szűz’ jelentésű szónak felel meg.

Ez a jel! Íme, a szűz fogan, és fiat szül, és Immánu Él- nek nevezik el (velünk az Isten). Ez volt az első jel! Van egy érdekes szakasz a Holt tengeri tekercsekben is, amely a Messiásról beszél, akit Isten nemz, és ezek a szavak a 2. Zsoltárból származnak. Dr. R. Gordis megállapítja, hogy ez a szakasz támasztja alá leginkább a Messiás isteni származását. Az V.Mózes 18,15-ben és 18-ban egy próféciát olvasunk, amit később Péter és István is felhasználtak (Ap Csel 3,22 és 7,37). Ez egy prófétáról szól, aki „olyan, mint Mózes”, akit „Isten fog előhívni”, és aki „Isten nevében fog szólni”.

Tovább olvasom

Dobner Győző: A messiáshívő zsidó mozgalom és az evangéliumi keresztyénség 2.rész

sael4A mozgalom az amerikai kontinensen és Izraelben bontakozott ki a legerőteljesebben. Martin Chernoff baptista gyülekezeti háttérből származó zsidó missziós vezető egy látomása által vezettetve a mozgalmat a messiási judaizmus irányába terelte, elszakadva a héber keresztyén látástól. Moishe Rosen elindította  a  „Jews  for  Jesus”  mozgalmat.  (Kb.  egy  éve Magyarországon is megjelentek aktivistái.) 1975-ben  a  Héber  Keresztyén  Szövetség  „Amerikai Messiási Zsidók Szövetségére” változtatta a nevét (Alliance of Messianic Jews of America). A  messiási  mozgalomhoz  tartozók  létszámáról  csak megközelítően  pontos  adataink  vannak.  Az  egész  amerikai kontinensen 3-500 gyülekezet létezését véljük.

Tovább olvasom

Dobner Győző: A messiáshívő zsidó mozgalom és az evangéliumi keresztyénség 1.rész

yesuahA  mozgalmak  nem  előtörténet  nélküliek.  Sok  közülük hosszú  ideig  érlelődik,  majd  megjelenési  formát  keresve  és találva  tör  ki  az  ismeretlenségből. Természetesen  vannak olyan próbálkozások, amelyek sohasem válnak mozgalommá, egy  idő  után  elhalványulnak,  jelentéktelenné  silányulnak. Vannak mozgalmak, amelyek a történelem korábbi szakaszában rendkívül jelentősek voltak, majd szinte teljesen eltűntek az évszázadok viharaiban, azután váratlanul újra megjelenve nyúlnak vissza gazdag örökségük feltárásához. Ilyen  a  messiási  zsidó  mozgalom.  Zsidók  mozgalma, akik  elfogadták  a  názáreti  Jézust  mint  Izrael  és  a  világ Messiását.  Vallják,  ő  Isten  egyszülött  Fia,  akit  héber  nevén Jesuának hívnak. E hitvallásuk mellett sem kívánnak keresztyén vagy keresztény közösségek egyikéhez sem csatlakozni. Helyzetüket az első századi Jézusban hívő zsidók státuszához  hasonlónak  tekintik,  akik  Izrael  népéhez  tartoztak valós identitással.

Tovább olvasom

Hogyan feledhetnélek el téged, Jeruzsálem

Részlet Lydia leveléből, amelyet édesanyjának írt: “....Azt kérdezed, hogy segíthetsz-e nekem. Azt hiszem, hogy van valami, amit tehetsz, és amit Istennek minden gyermeke tehet. A Jeruzsálemben történt összecsapások idején Isten megmutatott valamit, mely teljesen átformálta látásmódomat. Hirtelen felismertem, hogy mi,…

Tovább olvasom

Lichtenstein Izsák tápiószelei rabbi: Zsidók tükre című írásából részletek

Sok keresés és kutatás, valamint az idők jelének szigorú megfigyelése után, támaszkodva az ó és új szövetségi Szentírás ismeretére, mélyen gyökerező eszményemmé, dönthetetlen meggyőződésemmé vált, hogy Krisztus Izraelnek megjövendölt Messiása, a világnak üdvözítője s hogy az ő személyében Izraelnek megbékélése és igaz megdicsőülése beteljesült…

Drága hitfeleim! Általában véve az a feltevés uralkodik, hogy azok a zsidók, akik Krisztusnak hódolnak s őt vallják, ezt csak világias okokból, önzésből, tehát színleg cselekszik. Korábban magam is így vélekedtem; de mióta meggyőződtem, hogy kicsoda az a Krisztus, s mily összeköttetés van közte s a törvény és próféták valamint az Izraelnek adott egész isteni kinyilatkoztatás közt, minden korábbi előítéletem eltűnt. Mikor az eredeti forrásból megértettem, hogyan teljesednek be a törvények és próféták az ő személyében, s hogy ő mindezeknek célja és koronája, szemeimről lehullt a hályog s előttem sugárzott a „király az ő szépségével.” Legyen bár mégannyi zsidó, ki haszonlesésből lesz kereszténnyé, de viszont vannak mások, kik vallásos, benső meggyőződésből lesznek azokká. Vannak s voltak minden időben zsidók, kik komolyan s az üdv után vágyódva olvasták Krisztus evangéliumát, akik felé az evangéliumból Krisztus fénykoronával sugárzik elő, kik testtel-lélekkel neki odaadják magukat s áldozatkész hittel hozzá ragaszkodtak.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a Bevezetésből

„Az igazat, a színtiszta igazat és csakis az igazat.” Az evangélium valóban az igazság, a színtiszta igazság. Az evangélium, amelyet a keresztyénség hirdet: Isten kegyelmének örömhíre az egyénhez, amelyet oly tökéletesen foglal össze a Római levél első nyolc fejezete és azok a kis traktátusok, amelyek „Négy (vagy Öt) szellemi törvény” címen summázzák az evangélium üzenetét. Ám mégsem a teljes igazság. A teljes igazság megköveteli, hogy helyreállítsuk az evangélium zsidóságát.Ennek a kis könyvnek egyetlen egyszerű üzenete van, mégpedig az, hogy ha a keresztyénség nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az evangélium zsidóságát helyreállítsa, akkor az evangélium egyik kulcsfontosságú összetevője hiányzik belőle. Ennek következtében pedig nem képes betölteni a „nagy küldetés” parancsát, a zsidó nép pedig nem képes a népek helyes értelemben vett világosságává válni. Nem kísérelem meg meghatározni, mit is jelent valaminek a zsidó mivolta.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?

Tovább olvasom
Back To Top