Skip to content

Dr. Dan Juster: Pogány eredetűek a keresztény ünnepek?

A hitük gyökereinek helyreállítására törekvő keresztények gyakran tesznek olyan kijelentést, hogy az Egyház nem a megfelelő időpontokban tartja meg ünnepeit. Ezzel valójában azt mondják, hogy az Egyházi ünnepek pogány eredetűek. Ezért felhívást intéznek az „Örökkévaló ünnepeihez” való visszatérésre (3Móz. 23). Én úgy látom, hogy a messiáshívő zsidók nem hangoztatják ezt annyira, mint a gyülekezeteikhez csatlakozó keresztények, akik üzenete úgy szól, hogy a legtöbb keresztény megbékélt a paganizmussal (pogánysággal)! A paganizmus miatt a Húsvétot és a Pünkösdöt téves időpontokban ünneplik, és a Karácsony is teljesen a pogány vallásokban gyökerezik. Ez az állítás annyi megosztást hoz, hogy bölcsen tesszük, ha utánajárunk, tényleg van-e bizonyíték ennek alátámasztására.

Tovább olvasom

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 2.rész

Más hasonló messiási ünnepi vacsorák a régi forrásokban

A Holt tengeri tekercsek új jelentőséget adnak az Újszövetségről való tárgyalásoknak. Sok közös elem van a Midrás Rút-ban leírt messiási bankett és az újszövetségi eucharistia között, valamint a Qumran közösség messiási bankettje között. Az esszénusok szokásuk szerint először a kenyeret áldották meg és ezek után a bort. Ez történik az eucharistia során is. Az esszénusok a „lehem ve’tirosh” elgondolást követték, ahol a „tirosh” szó a friss, fiatal szőlő levére utalt, amelyet még nem erjesztettek meg”.
Az esszénus közösség messiási vacsorájának legjobb leírását az „Izrael számára adott karta az utolsó időkre” című dokumentum tartalmazza. Az esszénusok szent közösségi vacsorája Izrael Messiásának eljöveteléhez kötődött, és hasonlítható a korai keresztény agapé vagy szeretet vendégség gyakorlatához. Megjelenik itt a „jachad’, vagyis egység, közösség szó is, ugyanúgy mint az angol „Holy Communion” szóban találunk (Szent Közösség), melyet az Úrvacsora, vagy Eucharistia szavakkal fordítunk. Bár az esszénusok vacsorája alapvetően eszkatologikus volt, ne beszélt az eljövendő világ reménységéről, ahogyan ezt a Midrás Rút szövege teszi.

Tovább olvasom

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 1.rész

A svájci Dr. Friso Melzer egyszer Báselben bölcs és bátorító szavakkal fordult hozzám, amikor a német nyelvtudásom bizonytalanságát felfedtem előtte. „Je klarer der Geist eines Menschen, desto schlichter ist seine Sprache”- válaszolta, – vagyis: minél tisztább egy ember szelleme, annál egyszerűbben beszél.” Az a legfontosabb, hogy jelentőség teli és fontos gondolatokat fogalmazzunk meg. Az angol és német nyelvekhez fűződő kapcsolatom körülbelül olyan, mint ahogyan a feleségemhez viszonyulok: szeretem őt, de nem uralom őt. A mai napig is, ötvenhárom év boldog házasság után, őszintén, szeretettel és diplomatikusan közli a gyakorlati teológiára vonatkozó észrevételeit, és korrekcióit.
Ugyanígy, amikor a zsidó gondolkodással és a Midrás irodalommal foglalkozunk, nem segíti tudományos gondolkodásunkat, ha túlságosan elvontak vagyunk. A zsidó irodalom leggyönyörűbb ékkövei a Midrás irodalomban találhatók.

Tovább olvasom

Derek Prince: Izrael helyreállítása – tanítói levelek

Kedves Barátom!

2000 szeptemberében határoztam el, hogy újra Izraelbe költözöm, és azóta életem legnagyobb fizikai kihívásaival kerültem szembe. E két tény nem független egymástól, hidd el nekem! Amikor lépéseket teszel, hogy valamit tegyél az Úrért Izraelben, nagyon nagy ellenállásokban ütközöl. Többféle betegségem volt, mint amit megszámlálhatnék, rák, sokízületi gyulladás és kétoldali tüdőgyulladás. De Isten kegyelméből jó előmenetelt tapasztaltam.
Nem szándékozom dicsekedni, amikor azt mondom, nem zavar az országban uralkodó krízis. Szinte alig voltam úgy Izraelben, hogy ne lett volna krízis helyzet.

Tovább olvasom

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 4. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:

3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben

Szukkot (Sátrak)

A Szukkot ünnepe jelzi az év utolsó aratását. Ez az esztendő végső és legnagyobb ünnepe, amely szintén a hetedik hónapban, a telihold megjelenésével kezdődik, amely a legragyogóbb esti fényt etrog1.jpgbiztosítja a közösségi ünnepek számára. Az aratóünnep csak Izrael éghajlati viszonyai között nyeri el teljes értelmét. Ez arra mutat, miként kötődik a bibliai naptár egy bizonyos néphez, egy meghatározott földön. Ezen ünnepek ciklikus ismétlődése miatt még a zsidó nép szétszóratásban élő tagjaiban is elevenen él Izrael földje.
A Szukkot fontos, az Isten Királyságához fűződő kapcsolata, a föld minden nemzetéért szóló felajánlások és a Mózes negyedik könyvében leírtak szerint feláldozott hetven bika miatt. További példa ez Izrael közbenjárói szolgálatára, és föld nemzeteinek érdekében kifejtett tevékenységére.

Tovább olvasom

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 3. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:
3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben

Sávuot(Pünkösd)
 
Sávuot vagy Pünkösd, a következő – az Úr által – ’kijelölt idő’ (ötven nappal Peszách után), az első termés learatásának ünnepe. Mivel Izrael földje mediterrán éghajlatú, két fő periódusban történik az aratás: az egyik a nyár korai szakaszában, a másik ősszel zajlik. Az aratási ünnepek különösképpen úgy mutatnak Istenre mint gondviselőre; hálaadással dicsérjük Őt nagylelkűségéért. Bár a Bibliában ez nincs rögzítve, a Sávuot a Sinai hegyről származó Törvény, a Tóra adás időpontjaként is ismert, amely ötven nappal az első Peszách után következett be. Ám ez az ünnep, a keresztények számára leginkább az Apostolok cselekedeteinek 2. fejezetében feljegyzett események által vált ismertté, amikor a Szent Szellem először töltetett ki Jesua tanítványaira Jeruzsálemben. Péter apostol – felhatalmazva a Szent Szellem által – belevonta őket az emberek első nagy aratásába (kb. 3000), Isten Királyságába mind Izraelből, mind pedig az ősi római birodalom területéről. Lesz majd még egy nagy aratás ennek a világkorszaknak a végén. A Sávuot, a Peszách-hoz hasonlóan, végső soron arra az időre tekint előre, amikor minden nemzet aláveti magát az Örökkévaló tanításának, a Tórának. A messiáshívő zsidók számára a Tóra, Istennek az emberi létezés minden területére kiterjedő akaratát jeleníti meg, és a teljes Biblia tanítását magába foglalja. A Tóra kiárad majd a Cionról. Mégis, mennyivel inkább látjuk, hogy a Tórát csak akkor lehet megélni, ha a szívünkre fel van írva! Nem tudjuk megélni a Tórának az igazi jelentőségét a saját erőfeszítéseinken keresztül, csak a bennünk munkálkodó Szent Szellem által. Alávetjük magunkat a Szellemnek és akkor már képesek vagyunk engedelmeskedni (Jer. 31:31 és folyt.; Ez. 36:24 és folyt.).  Izrael ünnepének ismét közbenjárói jellege van, amely előrevetíti, hogy egy napon, minden nemzet eljut az itt megünnepelt igazság ismeretére.
Az év hetedik hónapjában három főünnepet tartunk számon: a Jom T’ruá, a sófár (kosszarv) megfújásának napja, amelyet a zsidó emberek Ros Hásáná (Újév) névvel illetnek; a Jom Kippur (az Engesztelés Napja); és a Szukkot (Sátrak) ünnepe.

Tovább olvasom

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 2. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:

3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben
 
Peszách (Elkerülés)
A(z) (egyiptomi ford.megj.) kivonulás eseményei Izrael létében alapvető fontossággal bírnak, ezért a holdév az Exodus havával kezdődik Izrael számára. A Peszách ünnepén (Széder-nek hívják) Izrael, az Egyiptomból való csodálatos szabadulására és a kivonulással kapcsolatos eseményekre emlékezik.
A Széder ünnepe alatt felidézzük a csapásokat, a fáraó hajthatatlanságát, az egyiptomi istenek kudarcát, amelyek megjelentek a csapásokban, a csodálatos, tengeren át történő szabadulást, és az egyiptomi csapatok vízbefulladását. A peszáchi bárány elhozta a szabadulást Izrael számára, és az ajtófélfákon, szemöldökfákon levő vér távol tartotta a Halál Angyalát. Az angyal elkerülte az izraeliták hajlékait; ezért lett „Elkerülés” az ünnep neve. A kivonulás végeztével Izrael feladata az volt, hogy elfoglalja és belépjen az Ígéret Földjére.

Tovább olvasom

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 1. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:
3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben 
 
….Amikor Izrael teljesíti az Örökkévalónak az ünnepekkel kapcsolatos rendelkezéseit, olyanok ezek, mint a közbenjárói szolgálat, előhívják azoknak a dolgoknak a megvalósulását, amelyeket képszerűen ábrázolnak. Ezeknek a hagyományos szertartásoknak a gyakorlása szellemi erőt szabadít fel, hogy a történelem folyását annak a célnak az irányába terelje, amely a szimbolikus tettekben ábrázolódik. Mivel sok keresztény nem tiszteli hitének zsidó gyökereit, ezért nem közismert e szellemi örökség minden jótékony hatása. Izrael élete és történelme egy olyan könyv, amelyet el kell olvasnunk ahhoz, hogy elmélyítsük megértésünket. Izrael ünnepeinek vizsgálata során látjuk majd, nem csupán Izrael érdekét szolgálta az, hogy a papság felügyelte az ott zajló eseményeket, hanem egyben betöltötték a minden nemzet felé szóló közbenjárói elhívásukat.
Tovább olvasom

* Az olajfa mozgalma *

Az olajfa mozgalma megteremtésére vonatkozó látás

(Helmuth Eiwen lelkipásztor, Ichthys közösség, Wiener Neustadt, Ausztria)

A következőkben megfogalmazott látás egy szellemi mozgalomról szól, amely a nemzetek hívőiből és messiási zsidó gyülekezetekből áll, akik hasonló értelemre jutottak és ugyanazt a szellemi terhet kapták az Úrtól.

– Hogy mind a nemzetek gyülekezetei, mind a messiási zsidó gyülekezetek nélkülözhetetlen részei a Róma 11 nemes olajfájának.
– Hogy ezt az igazságot közösségeikben is megéljék.
– Hogy együtt hallassák hangjukat a Krisztus (Messiás) Testében.

E látás kezdőpontja egy álom volt, amelyet Uli Eiwen látott egy hatalmas fáról, amelynek erős és széles ágai voltak, ezeken az ágakon csomók, amelyeket elektromos vezetékek kötöttek össze. Ebben az álomban Bob Jones ezt mondta erről a fáról: „Isten jelenléte nyugszik ezen a fán.”

Az álomnak egy másik részlete tette nyilvánvalóvá, hogy ez a fa a Róma 11 nemes olajfája, amely, különleges megjelenésénél fogva egy bizonyos kapcsolati hálózatot jelképez. Isten azt is mutatta nekünk, hogy a csomók egy-egy gyülekezetet képviselnek, amelyek más gyülekezetekhez kapcsolódnak a Szent Szellem munkáján keresztül.

Tovább olvasom
Back To Top