A zsidók története Sopronban
A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig
(vázlatpontok Dr. Pollák Miksa könyve alapján Bp.1896.)
A honfoglalók közt talán zsidó hitűek is voltak mivel, a csatlakozó kazár törzs a 8. sz.-tól áttért a zsidó hitre.- 953-ból tényként maradt ránk, a magyarországi zsidóságra vonatkozóan, hogy egy bizonyos Teha v. Teka nevezetű várispán Endre és Béla király alatt a Sopronhoz közeli / mai Vas-megye területén / Röjtökőrnek volt az ura. Béla király 1228-ban fosztotta meg ettõl a címétõl.(forrás: Khon S.:Héber kútforrások10.köt1.)
- Zsidó hagyományok szerint őseik már a X. sz.-ban itt éltek, és a XI. sz.-tól már privilégiummal rendelkeztek.(Erre utal az a tény, hogy amikor a helyi zsidóság 1526-ban a várossal élet-halál harcot vív, akkor a 600 éves múltjukra hivatkoznak. Sajnos az 1317-es tűzvész során ezek a bizonyítékok megsemmisülhettek, de a Róbert Károly által 1324. jan. 25-én kiadott rendelkezés megerősítette, hogy szabadságot és oltalmat biztosít a város mind kereszténynek, mind pedig zsidónak.
- A zsidóság jelenlétre utaló nyom a XIII. sz.-ból Sydány falu Sopron-megye határán.
- A XIII. sz. elején Sopron szomszédságában Német-Újhelyen zsidó közösség és temető létezett.
- 1354-ben Nagy Lajos korára a zsidók békében élhettek, üzletelhettek, ingatlanokat birtokolhattak, de mivel a dolgok hátterében térítő szándékok húzódtak meg, s mivel a zsidóság nem hajtott térdet, a későbbiekben kiűzi őket. Ekkor a zsidók Rudolf főhercegnél Német-Újhelyen találnak oltalmat, majd 1368-ban a király visszatérési engedélyt ad ki számukra. Lehetséges, hogy már ekkortájt volt soproni zsidó utca, ahol a kiűzetést követően katolikusok szereztek ingatlanokat.
RISTO SANTALA : A MESSIÁS AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN A RABBINIKUS IRATOK FÉNYÉBEN
Ez a kötet a Messiás az Ószövetségben című könyv folytatása. A keresztyénség gyökereit mutatja be a legrégibb, és legkevésbé cenzúrázott normatív zsidó forrásmunkák fényében. Ha az első kötet egyfajta „Nahson ugrás” volt — az első emberé, aki Mózes parancsára a Vörös Tengerbe ugrott, akkor a második kötetben már az ígéret földjére lépünk. Újra visszatérünk a Biblia ősi földjére, hogy utánajárjunk azon Messiási próféciák beteljesedésének, amelyeket az első kötetben tanulmányoztunk. Tartalmukban és előadásmódjukban az evangéliumok a „Midrás”, azaz a zsinagógai tanító irodalom gondolkodásmódját és logikáját tükrözik. Látható, hogy például a Mi Atyánk több olyan kifejezést és kérést tartalmaz, amely visszavezethető a kereszténység előtti időkre, és a Zsidó ima-irodalomban is fennmaradt.