Skip to content

Tutajosok c. film 25. évfordulójára

tutajosokDíszvetítéssel ünneplik Elek Judit Tutajosok című filmjének 25. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden este, a film előtt a rendező dedikálja a 84. Ünnepi Könyvhétre a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent, Tutajosok című könyvét.

A film az 1882-ben a tiszaeszlári zsidókat rituális gyilkosság elkövetésével vádoló per igaz történetét mutatja be. Elek Judit  szerint a Tutajosok révén „végre (…) filmen is igazságot szolgáltathatunk az ártatlanul meghurcoltaknak” A perben a zsidók védelmét ellátó Eötvös Károly visszaemlékezéseinek ezt a címet adta: „A Nagy Per – mely ezer éve folyik és még sincs vége.”Az Uránia a díszbemutató után műsorra is tűzi az alkotást.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a Bevezetésből

„Az igazat, a színtiszta igazat és csakis az igazat.” Az evangélium valóban az igazság, a színtiszta igazság. Az evangélium, amelyet a keresztyénség hirdet: Isten kegyelmének örömhíre az egyénhez, amelyet oly tökéletesen foglal össze a Római levél első nyolc fejezete és azok a kis traktátusok, amelyek „Négy (vagy Öt) szellemi törvény” címen summázzák az evangélium üzenetét. Ám mégsem a teljes igazság. A teljes igazság megköveteli, hogy helyreállítsuk az evangélium zsidóságát.Ennek a kis könyvnek egyetlen egyszerű üzenete van, mégpedig az, hogy ha a keresztyénség nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az evangélium zsidóságát helyreállítsa, akkor az evangélium egyik kulcsfontosságú összetevője hiányzik belőle. Ennek következtében pedig nem képes betölteni a „nagy küldetés” parancsát, a zsidó nép pedig nem képes a népek helyes értelemben vett világosságává válni. Nem kísérelem meg meghatározni, mit is jelent valaminek a zsidó mivolta.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?

Tovább olvasom

A judaizmus és a kereszténység eredete

David Flusser 1917-ben, Bécsben született, tanulmányait a Prágai Egyetemen, majd a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte. 1955-től Gershom Scholem meghívására került a Jeruzsálemi Héber Egyetemre, a Judaizmus a Második Szentély korszakában és a korai kereszténység tanszékre. Az Izraeli Akadémia tagja lett, 1980-ban megkapta az Izrael-díjat. Kiadónk korábban megjelentette Jézus-kismonográfiáját, amely immár három kiadást ért meg. A kereszténység hogyan vált le a judaizmusról – ez a fő érdeklődési területe. E világtörténelmi mozzanat legnagyobb szakértőjének tartják világszerte.

Tovább olvasom

Judaizmus a második templom korában

David Flusser (1917-2000) hithű, ortodox zsidóként egy életen át tanulmányozta a második jeruzsálemi templom korabeli zsidó írásokat, a kereszténység első iratait és a holt-tengeri tekercseket, és jutott arra a tudományos meggyőződésre, hogy Jézus zsidó volt születésétől a haláláig, cádik, „igaz ember”, aki semmi olyat nem tanított, ami megkérdőjelezte vagy elutasította volna a judaizmus alapelveit. Mostani kötetének tanulmányai a korabeli zsidó apokaliptikus mozgalmakat vizsgálva is voltaképpen e tétel körül forognak: leásnak kétezer éves, qumráni-esszénus, újszövetségi vagy judaista szövegek mélyére, olyan részleteket, olyan eszme- és vallástörténeti csemegéket, jobban mondva kincseket hoznak föl a felszínre, amelyek talán megdöbbentően hatnak, de a régi, megcsontosodott értelmezéseket új megvilágításba helyezve, a valóságos megértést segítik elő.
Tovább olvasom
Back To Top