Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 3. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:
3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben

Sávuot(Pünkösd)
 
Sávuot vagy Pünkösd, a következő – az Úr által – ’kijelölt idő’ (ötven nappal Peszách után), az első termés learatásának ünnepe. Mivel Izrael földje mediterrán éghajlatú, két fő periódusban történik az aratás: az egyik a nyár korai szakaszában, a másik ősszel zajlik. Az aratási ünnepek különösképpen úgy mutatnak Istenre mint gondviselőre; hálaadással dicsérjük Őt nagylelkűségéért. Bár a Bibliában ez nincs rögzítve, a Sávuot a Sinai hegyről származó Törvény, a Tóra adás időpontjaként is ismert, amely ötven nappal az első Peszách után következett be. Ám ez az ünnep, a keresztények számára leginkább az Apostolok cselekedeteinek 2. fejezetében feljegyzett események által vált ismertté, amikor a Szent Szellem először töltetett ki Jesua tanítványaira Jeruzsálemben. Péter apostol – felhatalmazva a Szent Szellem által – belevonta őket az emberek első nagy aratásába (kb. 3000), Isten Királyságába mind Izraelből, mind pedig az ősi római birodalom területéről. Lesz majd még egy nagy aratás ennek a világkorszaknak a végén. A Sávuot, a Peszách-hoz hasonlóan, végső soron arra az időre tekint előre, amikor minden nemzet aláveti magát az Örökkévaló tanításának, a Tórának. A messiáshívő zsidók számára a Tóra, Istennek az emberi létezés minden területére kiterjedő akaratát jeleníti meg, és a teljes Biblia tanítását magába foglalja. A Tóra kiárad majd a Cionról. Mégis, mennyivel inkább látjuk, hogy a Tórát csak akkor lehet megélni, ha a szívünkre fel van írva! Nem tudjuk megélni a Tórának az igazi jelentőségét a saját erőfeszítéseinken keresztül, csak a bennünk munkálkodó Szent Szellem által. Alávetjük magunkat a Szellemnek és akkor már képesek vagyunk engedelmeskedni (Jer. 31:31 és folyt.; Ez. 36:24 és folyt.).  Izrael ünnepének ismét közbenjárói jellege van, amely előrevetíti, hogy egy napon, minden nemzet eljut az itt megünnepelt igazság ismeretére.
Az év hetedik hónapjában három főünnepet tartunk számon: a Jom T’ruá, a sófár (kosszarv) megfújásának napja, amelyet a zsidó emberek Ros Hásáná (Újév) névvel illetnek; a Jom Kippur (az Engesztelés Napja); és a Szukkot (Sátrak) ünnepe.

Tovább olvasom

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 2. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:

3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben
 
Peszách (Elkerülés)
A(z) (egyiptomi ford.megj.) kivonulás eseményei Izrael létében alapvető fontossággal bírnak, ezért a holdév az Exodus havával kezdődik Izrael számára. A Peszách ünnepén (Széder-nek hívják) Izrael, az Egyiptomból való csodálatos szabadulására és a kivonulással kapcsolatos eseményekre emlékezik.
A Széder ünnepe alatt felidézzük a csapásokat, a fáraó hajthatatlanságát, az egyiptomi istenek kudarcát, amelyek megjelentek a csapásokban, a csodálatos, tengeren át történő szabadulást, és az egyiptomi csapatok vízbefulladását. A peszáchi bárány elhozta a szabadulást Izrael számára, és az ajtófélfákon, szemöldökfákon levő vér távol tartotta a Halál Angyalát. Az angyal elkerülte az izraeliták hajlékait; ezért lett „Elkerülés” az ünnep neve. A kivonulás végeztével Izrael feladata az volt, hogy elfoglalja és belépjen az Ígéret Földjére.

Tovább olvasom

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 1. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:
3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben 
 
….Amikor Izrael teljesíti az Örökkévalónak az ünnepekkel kapcsolatos rendelkezéseit, olyanok ezek, mint a közbenjárói szolgálat, előhívják azoknak a dolgoknak a megvalósulását, amelyeket képszerűen ábrázolnak. Ezeknek a hagyományos szertartásoknak a gyakorlása szellemi erőt szabadít fel, hogy a történelem folyását annak a célnak az irányába terelje, amely a szimbolikus tettekben ábrázolódik. Mivel sok keresztény nem tiszteli hitének zsidó gyökereit, ezért nem közismert e szellemi örökség minden jótékony hatása. Izrael élete és történelme egy olyan könyv, amelyet el kell olvasnunk ahhoz, hogy elmélyítsük megértésünket. Izrael ünnepeinek vizsgálata során látjuk majd, nem csupán Izrael érdekét szolgálta az, hogy a papság felügyelte az ott zajló eseményeket, hanem egyben betöltötték a minden nemzet felé szóló közbenjárói elhívásukat.
Tovább olvasom

Olajfa Konferencia I. DVD

A 2009 december 4-5-én, a messiási mozgalom, a keresztény felelõsség Izrael intánt és a holokauszt teológiai kihívásairól tartott "Olajfa konferencia" video felvétele elkészült. FIGYELEM A MEGRENDELÉSI E-MAIL CÍM HEYESBÍTÉSRE KERÜLT! A DVD az olajfa.konferencia@gmail.com e-mail címen rendelhetõ meg, illetve személyesen…

Tovább olvasom

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása

Avner Boskey: Izrael ajándékai és elhívása, az antiszemitizmus szellemi gyökerei.( Az alábbi összefoglaló jegyzet hangfelvétel alapján készült. A teljes tanítás CD-je  e-mailen megrendelhető)

Az antiszemitizmus és a zsidóság szellemi elhívása ugyanannak az éremnek a két oldala, hiszen amit, vagy akit Isten szeret, azt az ellenség mindig gyűlöli. Sajnos ma a gyülekezetekben a szellemi harc kérdésében nem kap helyet Izrael,pedig Sátán nagyon is hagy helyet Izrael számára. Hitlernek fontosabb volt, hogy még akkor is zsidókat deportáljon Auschwitzba, amikor Németország már vesztésre állt a II. világháborúban. Ezt az ördögi logikátlanságot csak a Biblia alapján tudjuk megmagyarázni.
Isten arra hívta a zsidó népet, hogy sohase legyen olyan, mint a világ többi népe. („Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg, hogy kárhoztatnám, akit Isten nem kárhoztat… e nép egyedül fog lakni, nem számíttatik más népek közé. (4 Móz 23,7-8) Isten nem akarja, hogy Izrael más népek közé beolvadjon. Kérdés, hogy a kereszt teljesen eltörölte-e ezt a különbséget. A „nincs többé zsidó és görög, férfi és nő…” verset csak úgy értelmezhetjük, hogy a hit szempontjából valóban nincsenek különbségek közöttünk, Isten nem férfi, nő, zsidó vagy nem zsidó mivoltunk miatt fogad el minket, hanem hit által. Azonban Isten teremtette meg a különbözőségeket. Ő tette a férfit és a nőt különbözővé. Az ő gondolata volt, hogy a zsidó népet megkülönböztesse a világ összes többi népétől. (V.Móz.)

Tovább olvasom

53db kötet [lista]

Könyvajánló 1. Teológiai és filozófiai jellegû könyvek BIBLIA - TÁNÁKH (Teljes kétnyelvû (héber-magyar) Biblia 2 kötetben) (Makkabi Kiadói Kft., 1994) Domán István A talmudiskolák titkai (Ulpius ház, Bp.) Boman, Thorleif A héber és görög gondolkodás egybevetése (Kálvin Kiadó, Bp., 1998.)…

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 1. fejezetből

Transzkulturális judaizmus

A „nagy küldetési parancs”, amit Jesua (Jézus) adott, hogy az egyház tanítvánnyá tegyen minden népeket. Amikor a Messiás korai zsidó követõi elvitték az evangéliumot a pogányokhoz, szükségessé vált, hogy szétválasszák azt kulturális közegétõl annak érdekében, hogy lényegi üzenetét ne terhelje kulturális „csomag”, amely nem szükséges az üdvösséghez.
Jesua (Jézus) elsõ zsidó követõi számára traumatikus folyamat volt a felismerés, hogy a pogányoknak nem kell zsidókká válniuk, ha az üdvösséget keresik. Ez a folyamat Kéfá (Péter) látomásával, és Kornéliusz megtérésével kezdõdött.

A részleteket azonban Saul (Pál) dolgozta ki: az ember, akit Jesua (Jézus) a pogányokhoz küldött.Saul (Pál) akkor is jelen volt, amikor Jákov (Jakab) az elsõ Jeruzsálemi zsinat alkalmával bejelentette a döntést: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük, és nem kell megtartaniuk a Tórát (a törvényt) abban a formában, ahogyan az a kor tradicionális judaizmusának keretei között kifejlõdött. A hit közösségébe teljes értékû testvérként történõ befogadásnak velük szemben támasztott egyetlen követelményeként a négy micvá-nak (parancsolat) való engedelmességet szabták, amelyrõl a Cselekedetek 15,20-ban olvashatunk. …

Tovább olvasom

RISTO SANTALA : A MESSIÁS AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

RISTO SANTALA : A MESSIÁS AZ ÓSZÖVETSÉGBEN A RABBINIKIUS IRATOK FÉNYÉBEN E könyv a Messiásra vonatkozó ótestamentumi próféciákról a rabbinikus iratok fényében már öt hébernyelvű kiadást ért meg Izraelben. Ez az első pogány tudós által írt tanulmány modern héber nyelven. Ezzel a szerző - saját szavai szerint - egyfajta „Nahson ugrását” hajtja végre; az első, aki Mózes parancsára a Vörös tengerbe ugrik. A téma egy kissé kényes. Leírója a rabbik oroszlánvermébe’ és a liberális teológusok forró kemencéjébe’ lép be. De reméli, hogy mások is nyomába szegődnek és hasonló dialógust kezdeményeznek a tolerancia és szellemi demokrácia jegyében. Kérték, hogy a szerző két héberül írott könyvét európai, sőt keleti nyelvekre is lefordítsák. 

Tovább olvasom

RISTO SANTALA : A MESSIÁS AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN

santala2.jpgRISTO SANTALA : A MESSIÁS AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN A RABBINIKUS IRATOK FÉNYÉBEN Ez a kötet a Messiás az Ószövetségben című könyv folytatása. A keresztyénség gyökereit mutatja be a legrégibb, és legkevésbé cenzúrázott normatív zsidó forrásmunkák fényében. Ha az első kötet egyfajta „Nahson ugrás” volt — az első emberé, aki Mózes parancsára a Vörös Tengerbe ugrott, akkor a második kötetben már az ígéret földjére lépünk. Újra visszatérünk a Biblia ősi földjére, hogy utánajárjunk azon Messiási próféciák beteljesedésének, amelyeket az első kötetben tanulmányoztunk. Tartalmukban és előadásmódjukban az evangéliumok a „Midrás”, azaz a zsinagógai tanító irodalom gondolkodásmódját és logikáját tükrözik. Látható, hogy például a Mi Atyánk több olyan kifejezést és kérést tartalmaz, amely visszavezethető a kereszténység előtti időkre, és a Zsidó ima-irodalomban is fennmaradt.

Tovább olvasom

Avner Boskey: Az eggyé lett új ember

Avner Boskey: Az eggyé lett új ember: zsidók és nem zsidók egymás iránti szeretete a Messiásban.

Miskolc, 2004. május 30. A jegyzetek az alkalmon készült CD-hangfelvétel alapján készültek. (A CD a Dániel csoport e-mail-jén vagy telefonszámán megrendelhető)

„2000 évvel ezelőtt Izrael volt az egyetlen népcsoport, aki megértette az Evangéliumot. Ma az egész világra eljutott az Örömhír, de a világ népei nagyjából elfelejtették, hogy ez a zsidó nép által került el hozzájuk. A történelem iróniáján keresztül ma unikumnak számít, ha egy zsidó beszél Jézusról. Az egyház történelme pedig tragikus módon olyan képet fest, mint amikor egy medve „táncol” egy nyúllal, ami még akkor is félelmetes a nyúl számára, ha a medve jókedvű. Sajnos a keresztények nagy része nem imádkozik ezekért a dolgokért, pedig ha igazán ébredést szeretnénk városainkban, országainkban, ezekért a kérdésekért kellene imádkoznunk.

A történelem azt mutatja számunkra, hogy a keresztény egyház hitéletének szerves részévé vált a zsidóság elvetése. Ezt igazolja a keresztény egyház szomorú történelme. A kereszténység „nemzeti öngyilkosságra” kényszerítette azokat a zsidókat, akik hinni akartak Jézusban, hiszen meg kellett tagadniuk mindent, ami népükhöz kapcsolta őket, ha hinni akartak!

De hogyan is élhet együtt zsidó és nem zsidó egyetlen testen belül, hiszen annyira különbözőek? Ám ugyanezen az alapon hogyan élhet együtt férfi és nő a házasságban, hiszen ők is annyira különbözőek? Milyen az „egy új ember” (Ef.2,16).

Tovább olvasom
Back To Top