2002. november 07.

“Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére hozzám kiált a földről?”

A keresztény bűnbánat lépései

Dr. Peter Hocken előadása a keresztény bűnbánatról a zsidó nép irányában.

Elvetette-é Isten az ő népét?

“Elvetette-é Isten az ő népét? Semmiképpen sem!”
(Pál Apostol, Rómaiakhoz írt levél 11,1)

“A megbékéléshez hozzátartozik a múlt áttekintése és feldolgozása. Az anti-judaizmust és antiszemitizmust nem lehet egyszerűen egy pragmatikus filoszemitizmussal legyőzni, hanem a keresztény egyház egész teológiai tradícióját türelmesen és átfogóan kell megrostálnunk.”
(Haacker Klaus:
A Holokauszt mint teológiatörténeti dátum,
in.: Egyház és Világ 1991/8.sz.)Az “Elvetette-e Isten az ő népét?” címmel 2002 áprilisában tartott est előadásainak szövege:

Endreffy Zoltán
Görgey Géza
Raj Tamás
Szeverényi János
Szécsi József

2002. április 24.

“Elvetette-e Isten az ő népét?”

Előadások a „behelyettesítés teológiáról”

Raj Tamás – rabbi

Iványi Gábor – metodista lelkész

Endreffy Zoltán – filozófus

Dr.Szécsi József – katolikus teológus

Dr. Pásztor János – református teológus

Simonyfalvi Lajos – az Evangéliumi Pünkösdi Teológiai Főiskola dékánja

Görgey Géza református lelkész

Görbitz Tamás – a Budapesti Autonóm Gyülekezet lelkésze

Dr.Szebeni Olivér baptista teológus

2001.december 6.

Az egyházak morális felelőssége és ereje

Beszélgetés Endreffy Zoltán filozófussal a Népszabadságban megjelent nyílt levél kapcsán

Salom Beer Sevából! ( I.-II. )

Art_of_War_2A következőkben néhány irányvonalat szeretnék lefektetni, és perspektívát adni az imádkozók számára, hogy értelmezni tudjuk a mögöttünk álló év történéseit. A negyedik évszázadban élt egy kínai hadi taktikus, Sun Tzu, aki „A háború művészete című” katonai kézikönyvébe a következőket írta: „Ismerd az ellenséged!” A teljes idézet így szól: „Ha ismered az ellenséget és ismered önmagad, nem kell félned száz csatától sem. Ha magadat ismered, de az ellenségedet nem, minden egyes győzelem után egy vereség vár rád. Ha sem magadat, sem az ellenséget nem ismered, minden egyes csatát el fogsz veszíteni.”

Ez a levél az ellenség napjainkban alkalmazott módszereit igyekszik feltárni, és néhány bibliai ellenlépést javasol. A következő elemzés két részből áll: az első az ellenségnek a világban általában használt módszereit fedi fel, a másik rész az ellenségnek a zsidó néppel szembeni lépéseit tárja fel.Első rész: Az ellenség globális stratégiái

1) A szentek kimerítése

Sok hívő a világ különböző részein leterheltséget érez, kiégettséget és reménytelenséget. Ott van annak az érzése, hogy nem tudunk befolyással lenni, és még a legbátrabb, leginkább Isten szerinti erőfeszítéseink sem érnek semmit.

Dániel könyvében olvassuk, hogy a Sátánnak a végidőkre nézve használt egyik módszere a szentek kimerítése és lemerítése. „ és sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentjeit megrontja (az angol fordítás szerint „kimeríti”. Az 1 Krón 17,9 ezt a szót a „sanyargatni” szóval fordítja a magyar szövegben.”

A Sátán szorgosan munkálkodik azon, hogy megcsappantsa a hitünket, meggyengítse meggyőződéseinket, a kételkedés leplét dobja elhívásunkra, és megkérdőjelezi a Szent Szellemtől kapott hitelességünket. Bár az ellenségnek globális elképzelései és tervei vannak, tudnunk kell, hogy nem mindenható, és nem tud mindenütt ott lenni. Mindig csak lokálisan tud cselekedni. Személyről személyre kell haladnia a csatában. A kételkedés tüzes nyilait veti ki, és ahogy átsuhognak a levegőn ezek a nyilak, a szívünkbe suttogják: „Te nem is vagy fontos. A te életednek és elhívásodnak nincsen jelentősége. Te nem is hallottad Isten hangját! (1 Péter 4,12).

Tovább olvasom →

Vác zsidósága a holokauszt idején

Vácra először a 16. században telepedtek le zsidók, 1570-körül, a török hódoltság idején. Ekkor már volt egy utca, amelyet „Zsidó” utcának hívtak. Ugyanebben az időben Budáról is érkeztek kereskedő zsidók, akik a városkában telepedtek le. (ők valószínűleg szefárdok voltak).
A 17.sz végétől, 18sz. elejétől Ausztriából, Cseh és Morvaországból, Sziléziából és a német államokból érkeztek ide galíciai askenázi zsidók.

Mária-Terézia zsidó ellenes törvényei hatására csak a városfalakon kívül, a falvakban és az uradalmi központokban telepedhettek le. Vác környékén ilyen falvak voltak: Kosd, Cselőte Puszta, őrbottyán, Penc, a Galga folyó völgye.

1727-ben még csak 3 zsidó családot számláltak Vácott. Kosdról reggel nyolctól délután 2-ig jöhettek be a városba kereskedni.

1816-ban 14 zsidó lakosa volt a városnak.

1839-ben 16 kereskedő család lakott itt.

1841-ben megalakult a váci zsidó hitközség.

1844-ben már 22 zsidó család él Vácott.

1851-63-ig a város első rabbija Neumann Adolf volt, aki később kivándorolt Jeruzsálembe.

1848-ban a zsidóság Vácott is a forradalom mellé állt. Klapka seregében a váci rabbi volt a tábori rabbi.

Földváry Károly tábornok vezetése alatt harcoltak a váci csatában az 1848-es tavaszi hadjáratban.

1850-ben zsidó iskola indult Vácott.

Ezekben az években több zsidó egyesület is létrejött a városban.

A hitélet kezdetben magánházaknál folyt (mai Széchenyi utca nagyobb polgári házaiban).

Jelentős ipari tevékenység

Tovább olvasom →